Nyolc bizarr háború
2014. december 9. 12:30
Korábban
A leghosszabb háború
1986. április 17-én Hollandia 335 éves hadiállapot után békét kötött a Nagy-Britanniához tartozó Scilly-szigetekkel. A világtörténelem valószínűleg leghosszabb háborúja azonban az egyik legkíméletesebb is volt egyben, ugyanis egyes források szerint senki sem hunyt el az összecsapások során.
A háború kitörése az angol polgárháború idejéhez köthető. A Cromwell vezette parlamenti erők már gyakorlatilag egész Angliát uralmuk alá hajtották, a királypártiak pedig a szigetországtól mintegy 45 kilométerre délnyugatra lévő Scilly-szigetekre szorultak vissza. Hollandia, amely függetlenségének kivívásához korábban angol segítséget is kapott, viszonozni kívánta a szívességet, s néhány csatahajót küldött a mindössze 16 négyzetkilométer területű szigetcsoporthoz. A királypárti hajók rajtaütései és kalózkodása azonban jelentős veszteségeket okoztak a holland flottának, amelynek admirálisa jóvátételt követelt.
Miután nem kapott kielégítő választ a szigetektől, a bosszús admirális 1651-ben jogilag igencsak megkérdőjelezhető hadüzenetet küldött a királypártiak uralta 140 szigetnek (tehát nem egész Angliának, csak egy országrésznek). Néhány hónap elteltével Cromwell hadserege elfoglalta a szigetet, s a hadiállapotról elfeledkeztek.
Az elkövetkező századokban a sziget lakói között legendaként élt tovább a Hollandia ellen "folyó" háború, míg 1985-ben egy helyi történész, valamint a helyi tanács úgy döntött, végére jár a történetnek. Megkeresték a holland nagykövetséget Londonban, ahol megerősítették, hogy formálisan valóban hadban állnak a szigetekkel.
Az ünnepélyes békekötésre 1986 áprilisában került sor, amikor a holland nagykövet személyesen érkezett a szigetekre, s a lakók végre fellélegezhettek: ezt követően nem kellett tartaniuk egy esetleges meglepetésszerű holland támadástól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap