Másfél hónapig kalandoztak a magyarok Hispániában
2008. március 6. 14:00
Kalandozó eleink Európa számos vidékére, így az Ibériai-félszigetre is eljutottak, ahol városokat ostromoltak és településeket fosztogattak. A hadjáratra vonatkozó források összegyűjtését és értelmezését Makk Ferenc végezte el az Acta Historica 2007-es évfolyamában.
Korábban
Ahol egykor magyarok is járhattak: |
A magyarok hispániai hadjáratának időpontja hosszú ideig vitatott volt a szakirodalomban: egyes vélekedések szerint kalandozó eleink már 924-ben betörtek az Ibériai-félszigetre. Ezt támasztotta alá az ampuriasi Szent Márton-templom egyik latin felirata, mely szerint az egyházat 926-ban a győzedelmes Gazbertus építette újjá. Sajnos a szöveg alapján nem lehet meghatározni, hogy kik alkották a szenvedő felet.
Más támadások is köthetők a magyarokhoz: az arab Maszudi 943 után írt munkájában a magyarok 934. évi nagy bizánci expedíciójával kapcsolatban megjegyezte: azóta pedig "portyáik kiterjedtek a szlávok és Róma [Itália] földjére, majd támadásaik ebben az időben elérték Al-Andalus [arab Hispánia] határvidékét, Katalóniát és Galíciát". A kapott információk alapján Liudbrand joggal hangsúlyozta, hogy a magyarok nem jutottak el az arab Hispánia központi helyeire, a főváros, Córdoba vidékére sem.
Ibn Hajján (997/998-1026) a középkori Hispánia egyik legkiválóbb történetírója volt. Egyik művében a mohamedán Al-Andalus históriáját taglalta, ahol természetesen bőven szólt a legnagyobb córdobai mór uralkodó, III. Abd al-Rahman uralkodásának 23 évéről. Ibn Hajján felhasználta a korábbi és a kortárs írók munkáit, a kalifa udvarának hivatalos okmányait. A forrást Pedro Chalmeta professzor tette közzé, aki a magyar vonatkozású kódexrész másolatát a magyar kutatóknak is eljuttatta. Ennek nyomán a hazai szakemberek is véleményt tudtak alkotni a 10. századi magyar történelem eme becses kútfőjéről. Más információkkal összevetve pontosan meg lehet határozni a hadjárat idejét.
Ibn Hajján alapján egyértelmű, hogy a hispániai hadjárat 942 nyarán zajlódott le. A szerző a magyarokat mindvégig a türkök névvel illette. A hónapra vonatkozó meghatározás már nehezebb feladat, mivel a későbbi szövegmásolók torzítottak az eredetileg hiteles adatokon. Így fordulhatott elő, hogy az egyik helyen a magyar csapatok 942. július 7-én láttak hozzá Lérida ostromához, ami azután nyolc napon keresztül tartott; ugyanakkor egy másik közlés szerint a magyarok már július 11-én elmenekültek onnan. Makk Ferenc ezt az ostromot is felhasználja kronológiájában, és azt bizonyítja, hogy a magyarok 942. június 10. táján törtek be a Pireneusi-félszigetre.
A magyarok június 25-én ejtették foglyul Barbastro város urát, az eseményt egy 11. századi mór szerző, egy bizonyos Udzri jegyezte fel. Az előkelő 33 napig volt fogságban, július 27-én egy kereskedő váltotta ki. A számítások szerint július 15-től július 27-ig a magyarok 300 km-t tettek meg, valószínűleg pihenniük is kellett, ezért négy naponként egy-egy pihenőnapot iktattak be, így a menetnapi teljesítmény 30 km-re tehető. Az adatok alapján arra is következtetni lehet, hogy a kalandozók Lérida mellett más városok kifosztásával is próbálkoztak. Ezek a kísérletek azonban dugába dőltek, ami miatt harci lelkesedésük csökkent, sőt, elkeseredettségük akkora volt, hogy dühükben a Hugótól kapott vezetőjüket halálra korbácsolták.
Ha a városokban nem is tudtak zsákmányra szert tenni, a kisebb települések és kolostorok áldozatul estek a magyarok fosztogatásának. A megszerzett javak gyümölcsét azonban nem tudták sokáig élvezni, mivel a Pireneusoktól északra súlyos vereséget szenvedtek az egyesült katalán erőktől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap