Hétvégi várkalauz: Nagykálló
2009. március 20. 13:17
Nyíregyházától 8 km-re keletre, az M3-as autópálya jelenlegi végpontjánál található Nagykálló, melynek elpusztult végvárának a föld felszínén már nincs nyoma, története mégis örökre beíródott a hadi krónikák lapjaiba.
Korábban
A 16. század vészterhes időszakot hozott Magyarországra, hiszen az Oszmán Birodalom seregei hatalmas területeket hódítottak meg, rabságot és pusztulást hozva a védtelen lakosságra. Mind Ferdinánd, mind János királyok hadvezérei előtt egyre világosabbá vált, hogy a hatalmas túlerővel rendelkező muzulmán csapatok ellenében csak a megerősített bázisok, a jól felfegyverzett katonák által védett, hadianyagokkal megfelelően ellátott végvárak vehetik fel sikerrel a harcot. Erre pedig a kora középkori lovagvárak már nem bizonyultak megfelelőnek, helyettük korszerű erődöket kellett létrehozni.
Miután Szolnok várát 1552-ben elfoglalták az oszmánok, megnyílt előttük az út a Tiszántúl irányába. A hódítók tervei között szerepelt egy támaszpont kialakítása Nagykállónál. Tervüket megneszelte azonban Rueber kassai generális, aki 1570-ben nagy haddal megjelent a helyszínen és maga fogott egy palánkvár megépítésébe. Hiába tiltakozott a hadicélú munkálatok ellen Musztafa budai pasa, a fa-föld szerkezetű végvár hamarosan elkészült.
A négyszögletes várfal sarkain ágyúkkal ellátott olaszbástyák emelkedtek. A falak mögött állomásozó könnyűlovas huszárok elsődleges feladatát a környékre támadó dúló-fosztogató ellenség visszaverése jelentette. Se szeri, se száma azon összecsapásoknak, melyben a kállói végváriak részt vettek a hódoltság idején. A vár jelentőségét az adta, hogy a királyi Magyarország, a török hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség területeinek hármas határvidékén állt, ezért folytattak érte véres ostromokat.
A 17. században is ezen a vidéken át vezették hadjárataikat Bocskai István, Bethlen Gábor majd I. Rákóczi György fejedelmek a bécsi udvar ellen. A kurucok 1703 őszén vették birtokba, de a következő esztendőben az építmény elbontásáról döntöttek. II. Rákóczi Ferenc parancsára védőműveit bontócsákánnyal verték szét, mély árkait feltöltötték. A helyi néphagyomány szerint a református templom tornyát a várbeli épületek tégláiból emelték.
Látogasson Nagykállóra!
Nagykálló a Google Térképeken
Civertan
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.