Átalakuló igényekre tervezték
2009. december 15. 21:45 Balázs Bálint
Az európai nagyvárosok példáját követve a városházi politikusok mind hatékonyabb községi szolgáltatásokra és beruházásokra kiterjedő, aktív városigazgatást, tudatos várostervezést hajtottak végre. Első lépésben a közművek korszerűsítését, második lépésben a közellátás újjászervezését és a vásárcsarnoki intézmény meghonosítását tervezték.
Ahogy azt Nagy Gergely „Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig” című munkájából ismerjük, az 1894-ben elkezdődött munkálatok korántsem mentek zökkenőmentesen. A Vámház körúti Központi Vásárcsarnok esetén például hónapokig állt a munka a kiviteli tervek feletti viták miatt, mire Pecz Samu megbízást kapott az építésére. Hónapokig elhúzódó sztrájk, majd tíz nappal az 1896-os nyitás előtt pusztító tűzvész késleltette az átadást. Végül a csarnok a tervezettnél egy évvel később nyitott ki.
A csarnok jelentőségét jól mutatja, hogy a nyitás után néhány hónappal, 1897 májusában Ferenc József, majd egy évvel később II. Vilmos német császár is meglátogatta.
Az áruszállítás mérnöki pontossággal működött: a csepeli rakpartról vasúton, az alsó rakpartról alagúton beúszó uszályokon szállították a csarnok pincéjébe beérkező árut. A csarnokban az eladáshelyeken kívül irodák, vendéglő és adóhivatalok kaptak helyet, s a 10 344 négyzetméternyi vasszerkezetű pincében tárolásra, raktározásra alkalmas helyiségek és hatalmas hűtők sorakoztak.
Annak érdekében, hogy a kereskedés a vásárcsarnokokba összpontosuljon a főváros köztéri piacait megszüntették, betiltották a járva-kelve árusítást és a házalást, a csarnokok nyitvatartási idejét a megszokott utcai kereskedés idejéhez igazították (nyáron 5-12-ig, télen 6-12-ig); és német mintára bevezették a délutáni nyitvatartást (16-19-ig, illetve 16-18-ig).
A vásárlói szokások nehezen követték az új lehetőségeket: a legélénkebb forgalom eztán is a korábbi hetipiacos napokon, keddenként és péntekenként történt. A Központi Vásárcsarnok és az öt kerületi csarnok alkotta hálózat azonban nem volt képes ellátni az egész várost, a központi 800 és a kerületi 1000 kiskereskedőt.
A kiskereskedelem megélénkülése miatt a nagykereskedelem a csarnoki pályaudvar területére, a Duna-parton és a környező tereken felállított deszkabódékba szorul vissza. Egyre nőtt az igény egy központi nagybani élelmiszerelosztóra, és végül, 1930-32-ben a Soroksári út és a Soroksári-Dunaág között megépült az Élelmiszer-nagyvásártelep.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap