Gyufacímkén a magyar múlt és a világ

A felesége él-hal a gyűjtésért

A kazári gyufacímke-múzeumot 2003-ban nyitották meg, az amúgy Heves megyei, parádi Bagi András gyűjteményének az önkormányzat adott otthont a védett, fűthető parasztházban. A kazári kapcsolat a gyűjtő lánya, aki a nógrádi faluba ment férjhez.

Bagi András aktív korában műszaki rajzolóként és épületburkolóként dolgozott, burkolóként eljutott Líbiába is. Mit gondolnak, hozott onnan gyufásdobozt? Azt mondja, nem igazán szereti a sportot, ő gyűjteni szeret, a szerencséje pedig az, hogy a felesége látta, él-hal ezért, és nem akadályozta. "Mert van olyan gyűjtő ismerősöm, aki kályhákat gyűjt, és a felesége azt mondta neki egy idő után, hogy vagy ő, vagy a kályhák... Hát, el is váltak" - fűzi hozzá nevetve.

Pajtás, az úttörők hetilapja, Füles, Kisdobos - emlékeznek még? Újabb jó tanács köszön le egy címkéről: "A láb mindig kéznél van. Fuss naponta 10 percet, 10 évvel tovább élsz". Visszatérünk a harmadik szobába, ez a külföldi címkék helye: szovjet, kínai, csehszlovák, jugoszláv, holland, japán, belga, indiai, portugál, német, ausztrál, finn, svéd, spanyol, lengyel, perui, indonéz, román sorozatok. "A csehszlovák sorozat nagyon gazdag, vannak sportos, két világháború közötti, váras, tűzvédelmes címkék, mellettük képek a járművek fejlődéséről. Magyarországon is szép címkéket gyártottak, de a csehszlovákok magasan megelőztek minket, ezek csodálatos grafikusmunkák" - közli.

Román címkéből alig néhány van, és bár a falon látható példányok különlegesek, úgy véli, hogy a déli szomszédok "egyszerűbbeket gyártottak", nem volt érdemes gyűjteni őket. Nagyot sóhajt, amikor felidézi, hogyan szerezte ezeket. Egy társáról beszél, az etesi Bajczár Károlyról, aki "az életét erre tette fel, cukorbeteg lett, és a végén már nem látott, a gyűjteménye nagy részét eladta. Amikor már nyugdíjas lett, élvezhette volna, de el kellett adnia". "Amúgy alkudni kellett a külföldi címkékért, a különlegesebbekért két cseresorozatot is kellett adni. A cserepiacon a belga és az indiai címkéknek volt a legnagyobb értékük" - taglalja.

Az indiai címkék mind nagy méretűek, a japánok is nagyobbak, mint az általunk ismert. Érdekes a belga humoros tabló, azt látjuk, hogy a rajzoló elképzelése szerint mi mindenre jó a gyufa: nagymama kötőtűje, boszorkány seprűje, félszemű kalóz falába, gólyaláb, dobverő, de megtalálható a falon a belga királyi család is.

Épp a "külföldi" szobában vallja be Bagi András, hogy az ő kedvencei mégiscsak a régi, második világháború előtti, a gyártókat azonosító védjegyekkel (pisztollyal, szarvasmarhával, fűrésszel, tulipánnal) ellátott gyufacímkék. Az 1990-es évektől már nem különlegesek a magyar gyufák, az öngyújtók miatt ki is szorultak, de azért még gyűjti őket, hogy ne szakadjon meg a sorozat.

Egy újabb kört indítva megnézzük az ezernél is több hamutartót, hamar kiderül, hogy vendéglátónk jobban szereti a fémet, mint az üveget, igaz, ott vannak a herendi porcelánok vagy a parádi üveggyár termékei is. Az üveg, vas, bronz, alumínium, réz hamutartók az 1960-70-es évekbe repítenek vissza, köztük például az emlékezetes üveghattyúk, a Maneken Pis kétféle kivitelben is, de ott van a Parlament, üveglap alatt selyemre hímzett török város vízipipát szívó, repülőszőnyegen lebegő törökkel, van kínai, levelet formázó hamutál, amelyből épp kimászik egy kis béka.

"Ez" - bök Bagi András egy kis fémeszközre - "zsebhamutartó. Mert ugye, volt időszak, amikor a megállókban nem dobták el a cigarettát, ha jött a busz vagy a villamos, hanem ebben elnyomták a csikket, rácsukták a tetejét, és máris be lehetett tenni a zsebbe". Vannak a második világháborúból, az orosz muszka frontról visszakerült, ágyúhüvelyből készült hamutartók is 1942-ből. Mellettük egy dohánytartó cigarettapapírral az első világháborúból. "Ha rácsukta az ember a dohányra, majd beletolta a fémtartóba, és felülről lecsavarozta, ha esett, ha fújt a lövészárokban, a dohány száraz maradt" - mutatja.

Ő maga nem dohányos ember, édesapja viszont, aki pipázott, dohánytermesztő volt Bujákon. "Hiába volt öt hold földön dohány, és ő pipázott, a Rákosi időben nem lehetett egy kötény dohányt sem eltenni, mert azt büntették. Megmondták a fináncok, hogy mennyit kell beszolgáltatni - mindet -, azután fejadagot adtak csak vissza. Három-négy zsák cigarettánk volt otthon, az apám azt kibontogatta, mert ő pipázott. A haverok viszont úgy engedtek engem focizni, ha viszek nekik egy doboz cigarettát, mert tudták, hogy nekem van" - eleveníti fel a múltat.

1. Különleges szenvedély
2. A felesége él-hal a gyűjtésért

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?