Az európai kulturális örökséget is kikezdte a gazdasági válság
2010. december 7. 11:39
Tíz csapás sújtja a 12. századi Becerril del Campo Szent Péter templomát, ahol az ajtó mellett már szinte az egész tetőszerkezet is hiányzik, az állandó árvizek miatt pedig szeméthegy tornyosul az épület belsejében. Az ok a gazdasági válság körül keresendő, a probléma azonban korántsem elszigetelt jelenség.
Korábban
„A templomhajó állapota naponta romlik, miközben a barokk gipszmunkák és boltívek szinte teljesen eltűntek” – figyelmeztetett a Hispania Nostra csoport. A helyzet sokkal rosszabb a Görögországhoz tartozó Kea szigetén, ahol szinte a helyiek szeme láttára – s a régészek állandó sirámai közepette – omlott le részben egy i.e.4. századi torony. Az ókori Pompeji városában ledőlt három fal híre az egész világot bejárta, a kasztíliai templom és a görög torony szomorú esete pedig rámutatott: nem Olaszország az egyetlen hely a Mediterráneumban, ahol a kulturális, régészeti és történelmi örökségek veszélyben forognak.
A fenntartási munkák elégtelenségét hagyományosan a dél-európai kormányok rendelkezésére álló források csekély voltára és az örökségek egyensúlytalanságára szokták visszavezetni – Olaszország például a legtöbb világörökségi helyszínnel rendelkezik, őt követi szorosan Spanyolország. A gazdasági válság következtében a kormányok szerte Európában súlyos csapást mértek a kulturális minisztériumok büdzséjére, ezáltal sokkal kevesebbet költenek kulturális örökségeik védelmére, fenntartására.
A statisztika sajnos nem szolgál iránymutatóul: az örökségvédelemre fordított eurómilliók a művészetekre elkülönített összegekkel keverednek, Spanyolországban ráadásul még kuszább a helyzet, ahol a különböző kormányok osztozkodnak a feladatokon. A súlyos gazdasági válsággal küszködő Portugália nemrég jelentette be, hogy 2011-ben 9 százalékot kíván spórolni a kultúrán. Spanyolországban néhány érdekvédelmi csoport úgy véli, hogy egyes tartományok már most a harmadával csökkentették a kultúra területét érintő finanszírozást.
A múlt hónapban számos olaszországi múzeum és galéria tartott egynapos sztrájkot, amiért Róma 280 millió euróval kívánja megrövidíteni a kulturális minisztérium büdzséjét a következő három évben – a lépést „az örökség elleni halálos csapásként” értékelte Alessandra Mottola Molfino, az Italia Nostra érdekvédelmi szervezet elnöke.
A görög kulturális minisztérium már Brüsszel ajtaján kopogtat: az 540 millió eurós számla régészeti lelőhelyek helyreállításához és múzeumok renoválásához kellene, ama intézmények számára, amelyek a gazdasági válság miatt lehetetlenültek el és zárták be – remélhetőleg csak ideiglenesen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.