Térképek, hidak, költemények: a Jászkun kerület első mérnöke

A szlavóniai eredetű komori Bedekovich család a nemesi igazolást IV. Béla királytól nyerte el. A 17. század végén a család egy tagja Jászapátiban telepedett le. Idősebb Bedekovich Lőrinc redemptus vagyis az 1745-ös jászkun Redemptioban (földváltásban) részt vett családban született 1751. augusztus 8-án. Földmérői vizsgáját 1777 és 1779 között a budai Királyi Egyetemen teljesítette. A Jászkun Kerület 1779. június 2-án választotta meg a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság közös földmérőjévé; ekkor Jászfényszarun telepedett le feleségével, Pruzsinszky Erzsébettel, és itt születettek gyermekei, Mária, Vencel és Lőrinc is.

Idősebb Bedekovich Lőrincre, mint a Jászkun kerület első földmérőjére hatalmas feladat nehezedett, hiszen ekkoriban az ezen hivatást vállalók végeztek szinte minden jellegű mérnöki munkát. Elsődleges feladata a térség teljes területének térképészeti felmérése és az egyes települések kérésére végzett földmérés volt. De Bedekovich úttörő szerepet játszott a Hármas kerület fejlesztésében is, hiszen rá hárult az elvadult vadvizek megszelídítése, az árvizek elleni védekezés, az úthálózat fejlesztése, a településeken belül új utcák kijelölése, valamint az új középületek terveinek véleményezése és ritkábban tervezése is.

Pályafutása során megindult a Zagyva, a Tarna és a Galga folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása és a gátak építése. A Jászság egyik jelentős kutatója Sugárné Koncsek Aranka pontosan állapította meg, hogy „Bedekovich Lőrinc szakembere volt az adott korban jelentős vízimalmok működéséhez szükséges malomzúgók, zsilipek, malomgátak tervezésének”. Bedekovich gazdag életművéből eddig több mint száz darab térképe, terve és vázlata került elő, amelyek közül több műve korára jellemzően gazdagon díszített, sőt két térképén önmagát is megörökítette.

Ő tervezte Karcag határában az 1804-1809 között Magurányi József egri kőműves vezetésével felépített kilencnyílású Zádor hidat, ami a hortobágyi kilenclyukú híd elkészültéig az ország leghosszabb kőhídja volt. Később az 1830-as árvíz a híd két szélét jelentősen megrongálta, és a helyreállítás után a híd mind a mai napig csak öt nyílású maradt.

Bedekovich azonban más téren is komolyan alkotott: 1786-ban írt költeményében megörökítette a Jászkun kerület összes településének gazdaságföldrajzi viszonyait, sőt az egyes települések pusztáit is belefoglalta alkotásába.

Idősebb Bedekovich Lőrincet 1801-ben munkája elismeréseként a Jászkun kerület közgyűlése tiszteletbeli táblabírójának választotta meg. A földmérő negyven évi munkája után 1819. végén nyugdíjba vonult. Hivatalát fia, ifjabb Bedekovich Lőrinc vette át. A földmérő nyugdíjas évei alatt is tovább dolgozott, hiszen önszorgalomból új térképeket is készített. 1823. november 15-én hunyt el Jászfényszarun, emlékét ma az ott róla elnevezett népfőiskolai társaság ápolja, Jászberényben és Kiskunhalason pedig utcát neveztek el a tiszteletére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején