Görögország története államcsődökben
2011. október 6. 12:10
Nehéz álmot ígér az ország hitelezőinek Görögország múltja, ugyanis a fizetésképtelenség két évszázada kísérti Hellász történetét.
Korábban
A görög válság az Európai Unió és a világgazdaság legsúlyosabb problémáinak egyike. A hellének megmentésére szánt hitelcsomagok folyamatosan vitát generálnak az unió és a tagállamok szintjén is. Szakértők azonban figyelmeztetnek: a külső adósság nem most döntötte romba először a mediterrán ország gazdaságát.
Az első eset még az ókorban történt: 13 görög város pénzt kölcsönzött a déloszi templomtól, ám a gazdasági ügyleteket is folytató vallási központ elvesztette a befektetett összeg 80 százalékát, ugyanis az adósok nagy része nem akart fizetni.
A 19. században létrejött görög állam függetlensége elnyerését követően legalább öt alkalommal (1826, 1843, 1860, 1894, 1932) tagadta meg külső adósságai finanszírozását. A pénzügyi bukásnak köszönhetően a modern Görögország történelmének körülbelül 50 százalékát töltötte a fizetésképtelenség állapotában. A hellének mostani válságukkal lassan beérik a két listavezetőt, a tíz államcsőddel "büszkélkedő" Ecuadort és Venezuelát.
A fiatal állam első pénzügyi megpróbáltatásait két – még a függetlenségi háború idején folyósított – nagy összegű (472 ezer font és 1,1 millió font) kölcsönnek köszönhette. Szerencsétlen módon a függetlenné vált országban polgárháború kezdődött, ami megnehezítette a hitel visszafizetését, így a kötvények ára fokozatosan eredeti értékük töredékére esett vissza. A helyzet csak 1878-ban változott meg, amikor a mediterrán ország kiegyenlítette a több évtizedes kölcsönöket, amelyek összege a kamatok miatt akkorra már 10 millió font fölé ment.
Az európai hatalmak óriási hitellel siettek a formálódó görög állam segítségére 1832-ben. A mintegy 60 millió drachmát kitevő összeget gazdaságfejlesztésre és a kormányzat kiépítésére adta a francia, brit és orosz vezetés. A kölcsön azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a hadsereg és az uralkodó fenntartása felemésztette a pénztömeget. A görög fél 1843-ban megtagadta a hitel összegének további kiegyenlítését, ezzel évtizedekre kizárta magát a nemzetközi pénzpiacról. A kölcsönökre szoruló hellén kormány a pénzügyi „interregnum” időszakában a nemzetközi kamatláb kétszeresével dolgozó Görög Nemzeti Bankra volt utalva.
A gazdaságilag igen sebezhető ország 1878-ban rendezte adósságait, így a nemzetközi pénzcsapok megint megnyíltak a görögök számára. A külföldi kölcsönök tiszavirág életű korszaka azonban hamar véget ért, ugyanis 1893-ra Görögország megint elvesztette a kontrollt külső adósságai felett. A türelmüket vesztett hatalmak és hitelezők nyomására Görögországnak most már el kellett fogadnia egy görög adósságot ellenőrző nemzetközi bizottság felállítását 1898-ban. Az új szervezet szemmel tartotta a csődbe jutott ország gazdaságpolitikáját. A sokat szenvedett Hellász következő összeomlása 1932-ben következett be, amikor az Európát is súlyosan érintő világválság begyűrűzése fizetésképtelenné tette Görögországot, ez egészen 1964-ig tartott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap