Három évig maradhatott titokban a katyni vérengzés
2013. április 12. 18:11
Korábban
Moszkva visszatámad, Amerika hallgat
A berlini rádióban elhangzott kommünikére válaszul a moszkvai rádió és a Pravda is támadásba lendült, s tolmácsolta a szovjet kormány hivatalos álláspontját, amely a németeket vádolta a gyilkosságokkal, miután a tetemek mellett – egyébként a szovjetek által is előszeretettel használt – német gyártmányú fegyvereket és muníciókat találtak. A szmolenszki területre való benyomulást követően a szovjetek is vizsgálatokat indítottak, és kilenc bizonyítékot tártak a nyilvánosság elé, ami szerintük egyértelműen a német Wehrmachtot teszi felelőssé a szörnyű bűntettekért.
Az Egyesült Államok Nemzeti Archívuma által tavaly szeptemberben nyilvánosságra hozott, az amerikai hadifoglyok kódolt üzeneteit tartalmazó dokumentumokból Franklin Delano Roosevelt elnök kormánya már 1943-ban értesült arról, hogy a szovjet titkosrendőrség mészárolta le a lengyel katonatiszteket Katynban. Történész szakértők szerint a dokumentumokban foglaltak nyilvánosságra kerülése feltehetően enyhíthetett volna azokon a megpróbáltatásokon, amelyet Lengyelországnak a szovjet megszállás után kellett elviselnie, ám az amerikai vezetés a hallgatás mellet döntött.
Roosevelt ugyanis nem kívánta felbőszíteni Sztálint, aki fontos szövetségese volt a Németország és a Japán ellen vívott háborúban. A katyni mészárlás ügyében vizsgálódó amerikai kongresszusi bizottság már 1952-ben megállapította, hogy nem férhet kétség a szovjetek felelősségéhez és "a világtörténelem egyik legbarbárabb nemzetközi bűncselekményének" bélyegezte a mészárlást. A testület azt javasolta a kormánynak, hogy nemzetközi törvényszék előtt szembesítse a Szovjetuniót a szörnyűséggel, ám a Fehér Ház néma maradt
A hajthatatlan szovjet állásponton a desztanilizációba kezdő Nyikita Hruscsov sem változtatott. A szovjet pártfőtitkár utasítására aztán Alekszandr Selepin KGB-elnök megvizsgálta a tömeggyilkosság ügyét, majd a dokumentumok áttanulmányozása után az 1959-ben kiadott feljegyzésben javaslatot tett 21 857 meggyilkolt lengyel katonatiszt személyi adatlapjának és dossziéjának a megsemmisítésére.
Az elhallgatás, illetve a tudatos félrevezetés évtizedei után változást csak a Mihail Gorbacsov fémjelezte peresztrojka hozott. A valódi áttörésre azonban 1990. április 14-ig kellett várni, amikor az orosz hírügynökség, a TASZSZ közleményében a szovjetek hivatalosan bejelentették, hogy a katyni gyilkosságokért a Szovjetuniót terheli a felelősség. A Szovjetunió széthullása után a katonai ügyészség nyomozni kezdett, de 2004-ben lezárta az ügyet. Az orosz állami duma „A katyni tragédiáról és áldozatairól” című nyilatkozatát – heves vita után, a kommunisták ellenszavazatai mellett – csak 2010-ben fogadták el, amely megállapította, hogy a katyni tömeggyilkosságot Sztálin és más szovjet vezetők egyenes utasítására követték el.
Az orosz jogvédők szerint az ügy jogilag kizárólag a történtek politikai bűncselekménnyé nyilvánításával és a megölt lengyelek mindegyikének név szerinti rehabilitálásával zárható le. Szergej Frigyinszkij legfőbb katonai ügyész azonban 2010 nyarán hangsúlyozta: nem lát okot arra, hogy az 1940-es tömegmészárlások során megölteket a politikai megtorlások áldozatainak minősítsék és rehabilitálják.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap