Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
2013. november 11. 11:26
1922 augusztusának végén szokatlanul nagy meleg volt. Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői királyi palota falai közé húzódott a hőség elől. Ekkor már csak a kormányzót, nejét, és két fiúkat: Istvánt és Miklóst jelentette a szűk család. A Horthy-házaspár idősebbik lánya, Magda három éve halott volt, a fiatalabb, Paulette pedig éppen ennek az esztendőnek a tavaszán ment férjhez egy, a közéletben ismeretlen észak-magyarországi földbirtokoshoz, Fáy Lászlóhoz.
Korábban
A rekkenő hőség közepette küldöttség érkezett az államfőhöz. Ráday Gedeon gróf, akit a nem túl népes csoport szószólójának választott, meglepő javaslattal állt elő: „A magyarság többsége – fogalmazott – azt kívánja, ami ezeréves vágyának leginkább megfelel: hogy Szent István koronája és magyar dinasztia alatt élhessen. Fogadja el Főméltóságod a koronát, s minden veszély egy csapásra megoldást talál.” Horthy visszautasította az ajánlatot: „[…] Semmilyen körülmények között, még egyhangú szavazás esetén sem fogadnám el soha a királyi méltóságot.”
Ferenc József egykori szárnysegédjének politikai érdeke és talán meggyőződése is azt diktálta, hogy ne kívánkozzon a magyar trónra. Bár IV. Károly király ekkor már négy hónapja halott volt, a magyar legitimista tábor továbbra is jelentős erővel bírt, és kitartott amellett, hogy a korona Ottó királyi herceget illeti. Horthy egy trónfoglaló kísérletbe – mind ekkoriban, mind a későbbiekben – nagy valószínűséggel belebukott volna. Ráday Gedeonék felajánlása egy szűk csoport eleve kudarcra ítélt próbálkozása volt.
Egy valódi magyar dinasztia?
Habár Horthy maga soha nem akart a koronáért nyúlni, már a kormányzóválasztás időszakában, 1920 tavaszán, Budapest-szerte közszájon forgott a szóbeszéd, hogy lányát, Paulettet szívesen látná királyi hitvesként. Tény, hogy az alapvetően royalista tengerésztisztre nagy hatást gyakoroltak a szabad királyválasztó tábor Gömbös Gyula körül csoportosuló tagjai, akik folyamatosan győzködték: az országnak „nemzeti” uralkodóra van szüksége, aki a magyar trónt nem csupán ugródeszkának használja császári hatalma helyreállításához.
Bern Andrea írásának folytatását keresse a Múlt-kor történelmi magazin őszi számában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.