Válogatott kínvallatások a múltból
2014. március 21. 21:54 Csernus Szilveszter
A kínvallatás mint bizonyíték
Magyarországon kevésbé volt divatban a kínvallatás, mint Nyugaton. A magyar bizonyítási eszközök bár humánusabbak, de a mai szemmel nézve mégis elképesztőek voltak. Hazánkban ezek eszköztárába tartoztak a tisztító eskük, amikor a vádlott saját igazára esküdött Isten előtt, amibe eskütársakat is bevonhatott - minél többet s minél magasabb rangúakat, annál jobb -, hogy esküt tegyenek, de nem az adott ügyben való ártatlanságára a vádlottnak, hanem, hogy „ő egy igaz ember”.
Az istenítéletekről (ordalia) bizonyára mindenki hallott. A magyar jogban ezen belül a párbaj volt a legelterjedtebb, de alkalmazták a víz- és a tüzesvas-próbát is. Utóbbi sajátosan magyar szokás volt, még a honfoglalás előtti időkből. Gyilkosságok esetében gyakorta alkalmazták az Arany János által híressé tett tetemre hívást (ius feretri). Egészen különleges volt a szent falat (panis adiurati) esete, amikor a vádlottnak egy darab szentelt kenyeret kellett átkozódás közben sikeresen lenyelnie, vagy boszorkányok esetén egy vajas kenyérrel egy macskát vagy kutyát megkínálnia - ekkor az állat elutasítása jelentette a vádlott bűnösségét.
Őseink az istenítéletekben olyannyira hittek, hogy sokakat már az istenítélet elrendelésekor beismerésre ösztönzött. Természetesen elsősorban a racionális bizonyításhoz (okiratokkal vagy megfelelő tanúkkal) fordultak a kor törvénykezői és csak azok hiányában az eskükhöz vagy istenítélethez. Magyarország ilyen tekintetben humánusabb volt a Nyugatnál, a kínvallatás nálunk csak pár évszázados késéssel jelent meg.
Mindezeknek alapját képezte a kor kötött bizonyítási rendszere, azaz a bírónak mindenáron törekednie kellett a bizonyítékok megszerzésére, nem mérlegelhetett, azokhoz szigorúan kötve volt. Mária Terézia előtt a nyomozó hatóság a járási szolgabíró volt. Ő hallgatta ki a gyanúsítottakat, rögzítette a delictummal összefüggő tényeket és adott esetben elrendelte a kínvallatást, így gyűjtvén a bizonyítékokat.
A bíró ezek után először udvariasan vallomástételre szólította fel a vádlottat, majd ezt keményebb hangnemben is megtette. Ha beismerés nem történt, megkérte a hóhért, hogy vezesse végig a kínzókamrán, mutassa meg neki eszközeit és működésüket. Ez már sok embernél hatott, de volt, aki akkor tett beismerő vallomást, amikor a hóhér levetkőztette, hogy hozzákezdjen a tortúrához. Akik még mindig ellenálltak, azokat kikötözték és először „finomabb” módszerekkel (ujjcsavargatás, fogók, csípők) próbálták "jobb" belátásra bírni, majd tüzes vassal való égetésnek vetettek alá.
Ha beismerés még mindig nem érkezett, a hóhér már komolyabb eszközökhöz nyúlt, amelyek már képesek voltak maradandó egészségkárosodást okozni. Végső állomás volt a spanyolcsizma, amelynek világszerte több fajtája volt ismeretes. Magyarországon ez azt jelentette, hogy a vádlott kinyújtott lábait két falap közé rakták, amit elkezdtek egyre jobban szorítani, olyannyira, hogy a vér kiserkent a lábujjakból. A kínvallatási módszerek részleteiben kínzókamránként eltértek, de a fokozódó brutalitás mindenhol az eljárás része volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához 19:05
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet 17:05
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05