Dózsa izzó vaskoronája – a nemesek bosszúja
2014. április 24. 14:41 Csernus Szilveszter
Korábban
Második jobbágyság?
A marxista történetírás előszeretettel nevezi „nemesi ellenforradalomnak” az itt történteket, sőt a magyarországi feudalizmus új erőre kapását az 1514-es országgyűléstől számítja. A törvényhozás mindenesetre további kemény retorziókat fogalmazott meg a „paraszt söpredék”-kel szemben. A megölt nemesekért fejdíj, elpusztult vagyonukért kártérítés járt, melyet az elkövetés helyén élő jobbágyok, faluközösségek tartoztak megfizetni, ha nincsenek meg az elkövetők. Ez nem járt azoknak a nemeseknek, akik várukat harc nélkül feladták a parasztsereg közeledtére. Bár a tiszteknek halálbüntetés járt, a parasztság ("mely nélkül a nemesség nem sokat ér") személyében sértetlen maradt a XIV. törvénycikk szerint.
Sokan 1514-től számítják a parasztság röghöz kötését, az ún. „második jobbágyságot”, ugyanis a törvénycikkek a földesúr beleegyezéséhez kötötték a jobbágyok költözési jogát, „örökös szolgaságra” ítélve a parasztokat. Ez kétségtelenül igaz is törvényi szinten, ám a földesúr-jobbágy viszonyt 1514 előtt és után is az országrészenként, sőt sokszor uradalmanként különböző szokásjog alakította. Az 1514: XXV. törvénycikk meghagyta a városba költözés lehetőségét is. Ráadásul Szapolyai János, majd Habsburg Ferdinánd alatt törvényileg állították vissza a szabad költözés jogát.
A jobbágyok adóterheit is megkísérelte a törvényhozás egységesíteni: eszerint minden jobbágytelek heti egy nap munkával (robot), havonta egy csibével, minden aratható vagy kaszálható termény egy tizedével és félévente egy libával tartozott urának, sőt karácsonyonként tíz jobbágytelek közösen egy hízott sertést tartozott ajándékozni. A földbért (census) évi egy forintban egységesítették.
A parasztok nem tarthattak fegyvert, a szankció azért kézlevágás, a hajdúk esetén kiherélés, míg második rajtakapás után halálbüntetés volt. Kifejezetten a paraszti sorból felemelkedett Bakócz bíboros ellen szólt az a törvénycikk, amely megtiltotta, hogy jobbágynak születettből püspök legyen. Különösen kegyetlen büntetést róttak azokra, akik szexuális erőszakot követtek el nemesasszonyokon: a halálbüntetés mellett leszármazóik és testvéreik (nőtlen elkövető esetén apjuk is) sohasem lehettek tisztségviselők (mint például falubírák), vagy királyi szolgák.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját tegnap
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang tegnap
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát tegnap