Kérdések és válaszok a nagy háborúról
2014. július 14. 13:08
Korábban
Milyen módszerekkel dolgoztak a kémek a nagy háborúban?
Az ellenségtől származó titkos információkat többféleképpen is meg lehetett szerezni: az első számú és a legegyszerűbb módszer a hadifoglyok kikérdezése volt, de egyre többször bukkantak fel légi felderítés céljából a zeppelinek, vagy később a repülőgépek. Több titkos információt tudtak szerezni az ellenség haditerveiről a lehallgatás különböző eszközeivel: a telefonok, rádióadások, táviratok figyelésével és lefülelésével. Nagy segítség volt a britek számára, hogy már a háború elején megszereztek három német kódkönyvet, amelyek felhasználásával több tucat német rejtjeles üzenetet fejtettek meg, segítve mindezzel a brit flottát, például az 1916-os jütlandi tengeri ütközet előtt.
Az antant országok kémei a kockázatosabb táviratok helyett kezdetben egy igen kézenfekvő és egyszerű megoldást választottak a kikémlelt információ hazajuttatására: a Monarchia újságjainak hirdetéseiben kódolva jelentették meg megszerzett tudásukat, amelyet gyakorlatilag bárki elolvashatott, ugyanis például a magyar vagy osztrák újságlapok legtöbbje Londonban vagy Párizsban is elérhető volt. Pokorny Hermann alezredes, a Monarchia hírszerzésének magyar tisztje 1918-ban végül úgy döntött, hogy a lapok csak hirdetési rész nélkül mehettek külföldre.
Mata Hari
A britek és a franciák titkos ügynökei sokat megtudhattak a német csapatmozgásokról a luxemburgi pályaudvart figyelve, ugyanis a német megszállás alatt álló kisállam fontos közlekedési csomópont volt, így a vonatok számából következtetni lehetett Berlin mozgósításának volumenére. Ehhez hasonló, sikeres "vasútfigyelő" rendszert működtetett Belgiumban La Dame Blanche, azaz a Fehér Hölgy nevű ügynök is. A háborús felek gyakran használtak nőket hírszerzésre, ilyen volt például a francia kémelhárítás számára a bűnbakot jelentő, állítólag német szolgálatban álló, 1917-ben kivégzett Mata Hari, de a kevésbé ismert, "Vörös Tigris" (Elsbeth Schragmüller) is, aki Antwerpenben negyven fős német kémhálózatot irányított.
Forrás: Bihari Péter: Kérdések és válaszok az I. világháborúról. Napvilág Kiadó, 2003.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap