A Don Giovanni premierének előestéjén Mozartot bezárták a szobájába, hogy időben befejezze a darabot

2017. október 30. 14:12 MTI

1787. október 29-én tartották Prágában Mozart Don Giovanni című művének ősbemutatóját. Az „operák operáját” a kerek évforduló alkalmából ismét műsorra tűzik a premier helyszínén, a prágai Rendi Színházban.

Opera

A mindössze harmincöt évet élt Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) minden idők egyik legnagyobb és legtermékenyebb zenei lángelméje, a műveit összegző Köchel-jegyzék 626 alkotását tartja nyilván. Mozart 1786-ban az olasz Lorenzo Da Ponte szövegkönyvére írta a Figaro házassága című operát, ennek sikere nyomán rendelt tőle a prágai olasz operatársulat igazgatója egy új darabot. Témának – Da Ponte javaslatára, akivel 1790-ben a Cosí fan tutte megalkotásakor dolgozott még együtt – a nőcsábász Don Juan kalandjait választotta. A történetet előttük többen és többféleképp dolgozták fel a spanyol Tirso da Molinától a francia Moliére-ig, az opera eredeti címét – A megbüntetett erkölcstelen, avagy Don Giovanni – az olasz Goldoni változatából kölcsönözték. Érdekesség, hogy ugyanebben az időben az olasz Giuseppe Gazzaniga is írt Don Giovanni, avagy a kővendég címmel opera buffát, amelynek velencei bemutatója alig néhány hónappal korábbra esett.

Mozart a komponáláshoz Bécsben kezdett hozzá és Prágában fejezte be. A librettista és a zeneszerző lázasan dolgozott, Mozart azonnal írta a zenét a Da Ponte tolla alól kikerülő szövegre, sőt nemegyszer őt megelőzve lett kész a muzsikával. A munkával – szokásához híven – mégis némi késéssel végzett, ami csak azért nem okozott zavart, mert a premiert Mária Terézia főhercegnő és Antal Kelemen szász herceg esküvője, valamint az egyik énekes betegsége miatt két héttel el kellett halasztani. A bemutató előtti napon óvatosan felvetették neki, hogy a nyitány még sehol nincs, mire azt válaszolta: „Ne aggódjanak, megvan az!” – és a fejére mutatott. A biztonság kedvéért azért éjszakára bezárták a szobájába, ahol felesége sorra főzte neki a puncsokat, hogy ébren maradjon. A partitúrát az ajtó alatt laponként csúsztatta ki, a munkával négy óra alatt végzett. A zenészek a letisztázott kottát közvetlenül az előadás előtt kapták meg, így próbára sem volt idejük, mégis hiba nélkül játszottak. Érdekesség, hogy a nyitány inkább egy szimfóniatételre hasonlít, az opera egyetlen témája sem bukkan fel benne, mégis zökkenő nélkül megy át Leporello első áriájába.

A mintegy háromórás opera ősbemutatóját 1787. október 29-én a Rendi Színházban Mozart maga vezényelte, és talán élete legnagyobb sikerét aratta. Prága legrégebbi színháza, amely akkor alapítója, Nostic gróf nevét viselte, az egyetlen ma is működő színház, amelynek falai között Mozart is fellépett. A kétfelvonásos Don Giovanni meghatározása szerint „dramma giocoso” (játékos dráma), a komédia és a tragédia, az opera buffa (vígopera) és az opera seria (a tragikus opera) szintézise. A 17. század második felében, Sevillában játszódó történet hőse a szoknyavadász Don Giovanni, aki bűneiért tragikus véget ér és pokolra jut. Érdekesség, hogy Da Ponte a librettóba – a témát szabadon kezelve – kedvenc borát és sajtját is beleszőtte.

A prágai ősbemutató „diadalünnep” volt ugyan, az 1788. májusi bécsi premier azonban – hiába írt erre az alkalomra Mozart két új áriát – hűvös fogadtatásban részesült. Kivétel csak a császár, II. József volt, aki azzal vigasztalta a zeneszerzőt: műve még szebb, mint a Figaro, de nem a bécsi közönség fogának való táplálék, mire Mozart azt válaszolta: „hagyjunk időt nekik, hogy megrághassák”. A Don Giovanni történetében talán ez volt az egyetlen kudarc. A Don Giovanni volt az első Mozart-opera, amelyet 1826-ban Kolozsvárott magyarul mutattak be, Donna Annát Déryné énekelte. Otto Klemperer az Operaház karmestereként 1947-ben az akkor Don Juan címmel játszott remekművel mutatkozott be Budapesten. 1982-ben az orosz Jurij Ljubimov vitte színre az Erkel Színházban, Fischer Iván dirigálásával; hazánkban ekkor ment Mozart műve először eredeti címmel és nyelven, a legendás előadásban a zenekar is a színpadon foglalt helyet.

A magyar közönség az elmúlt években többször és több helyen is láthatta az operát, a Magyar Állami Operaház műsorán legutóbb Gianfranco de Bosio rendezésében szerepelt. 2010 után idén szeptemberben szcenírozott előadáson csendült fel a Müpában a Budapesti Fesztiválzenekar közreműködésével, Fischer Iván rendezésében és dirigálásával (Fischer korábban e művel debütált operakarnagyként Zürichben). A Don Giovanni a zeneszerzők szerint is az operák operája, így vélekedett Gounod, Rossini, Wagner és Csajkovszkij is. Schubert egyik szimfóniájában az opera egyik áriájának motívuma köszön vissza, Liszt zongorára írt operafantáziát a mű nyomán, a dán filozófus, Sören Kierkegaard tanulmányt szentelt neki. Az operának számos filmváltozata is készült, 2009-ben Magyarországon forgatták a Juan című dán-magyar modern operafilmet.  Az operát az idei évforduló alkalmából az ősbemutató helyszínén október 27-én és 29-én két alkalommal ismét műsorra tűzik, a koncertelőadásokon Plácido Domingo világhírű spanyol énekes, karmester áll a dirigensi pulpituson.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma