A Papin nővérek rejtélyes horrorgyilkossága, amely máig izgalomban tartja a kutatókat
2017. július 4. 15:02
1933-ban egy különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság rázta meg Franciaországot. A súlyosan traumatizált környezetben felnőtt cselédlányok, Christine és Lea Papin tettében egyesek kicsinyes bosszút, mások az elnyomott munkásosztály lázadását látták.
Korábban
Egy brutális gyilkosság...
Christine és Lea Papin rendkívül rossz családi körülmények között nőtt fel, amit a kettejük közt kialakuló nagyon szoros kapcsolatra támaszkodva tudtak átvészelni. A két lánynak volt egy idősebb nővére is, Emilia, aki apácaként belépett egy zárdába miután apjuk állítólag megerőszakolta őt. A két lány szintén gyakran volt tanúja és elszenvedője különféle fizikai és lelki bántalmazásnak.
Az addig Franciaország nyugati részén, Le Mans környéki kisebb településeken élő család a szülők válásával végül teljesen széthullott és a két lány elmegyógyintézetbe került, hogy ott kezeljék az évek során átélt traumák okozta problémáikat. Az itt töltött évek alatt a testvérek teljesen elválaszthatatlanok lettek egymástól, ugyanakkor más emberek csak nagyon ritkán látták őket egymáshoz beszélni, ami miatt elterjedt a pletyka, hogy telepatikus úton kommunikálnak egymással.
Miután kiengedték őket az intézetből, cselédnek szegődtek, de mindig határozottan ragaszkodtak ahhoz, hogy párban dolgozhassanak, hogy ne kelljen elválniuk egymástól. 1926-ban egy Le Mans városában élő nyugdíjas közjegyző, René Lancelin villájában kaptak állást mint bentlakó szobalányok. A hatalmas házban René feleségével és felnőtt lányukkal lakott együtt.
Christine és Lea napi 14 órát dolgoztak naponta és hetente egy fél szabadnapjuk volt – ami összességében a korabeli házicselédek megszokott munkaterhelése volt Franciaországban. A két lány szinte semmiféle érdeklődést nem mutatott a külvilág iránt – továbbra is kettesben töltötték szinte minden pillanatukat. Mindez azonban egy cseppet sem zavarta munkáltatójukat, lévén a testvérek éveken keresztül alázatosan és szorgalmasan végezték munkájukat.
1933. február 2-án aztán szörnyű tragédiába torkollott a Lancelin család és a Papin nővérek együttélése. Aznap este René az előzetes tervek szerint egy barátjuk házában találkozott volna feleségével, ahol közösen vacsoráztak volna. Madame Lancelin azonban csak nem érkezett meg és a várakozásba beleunt férj végül hazaindult megkeresni őt. Ahogy közeledett otthonához feltűnt neki, hogy minden lámpa le van kapcsolva és mindössze a cselédszoba ablakán szűrődik ki halvány gyertyafény. Amikor felfedezte, hogy az ajtók zárva voltak, René gyanút fogott és egyenesen a rendőrséghez ment.
A rendőrökkel visszatérő tulajdonos végül sikeresen bejutott a házba, ahol a szemük elé tárult az, amit az esetet vizsgáló pszichiáter, Jacques Lacan mindössze úgy jellemzett, mint a „vér orgiája”. René felesége és lánya, Geneivéve a rendkívül kegyetlen halált halt: szemüket kinyomták, arcukat pedig felismerhetetlenségig eltorzították.
A Papin testvéreket a cselédszobában találták meg. A két lány meztelenül feküdt az ágyon és mindketten azonnal beismerő vallomást tettek – nyugodtan, a megbánás legkisebb jele nélkül. A nyomozók gondosan összegyűjtötték a gyilkos „fegyvereket”: egy konyhakést, egy kalapácsot és egy ón fazekat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap