A régészet világából is sokat merített az egyik legnépszerűbb krimiíró, Agatha Christie

Amikor a krimi és az archeológia találkozik

1936-ban jelent meg a Gyilkosság Mezopotámiában című műve, amely egy közel-keleti ásatáson játszódik. Az ott gondosan leírt épületek és eszközök tulajdonképpen megfeleltek a korszak régészeti technikájának. Nem nehéz azt sem észrevenni, hogy kiről mintázta két főhősét.

Az áldozat, Louise Leidner egy csinos és intelligens amerikai nő, aki a tizenöt évvel korábbi első világháborúban megözvegyült, ám utóbb feleségül ment egy elismert és nála idősebb régészhez, Erich Leidnerhez, aki egy fiktív amerikai egyetem megbízásából végzett ásatásokat. A két könyvbéli karakter első pillantásra igen erősen hasonlít Katharine és Leondard Woolleyre, noha a karakterek mögé vázolt történet természetesen teljes egészében fikció.

Max Mallowan és Agatha Christie 1950-ben

Az 1937-ben megjelent Halál a Níluson című könyvében Egyiptom kerül terítékre. A regény szereplői felkeresik Abu Szimbelt is, a már akkor is híres templomot. Az egyik karakter, aki gyilkosság gyanújába keveredik, Signor Richetti, foglalkozására nézve maga is régész.

Az egy évvel később napvilágot látott Találkozás a halállal című művében Petra, a híres romváros válik helyszínné, de a Szentföld Jeruzsálem körüli része is feltűnik a könyvben. Agatha Christie a környezet leírásának nagy részét a saját élményeiből merítette.

Míg a fenti három könyv a Poirot-történetekhez tartozik, az Eljöttek Bagdadba című regényének a főhőse Victoria Jones, és a történet is a hidegháború alatt játszódik. Mégis a leírásaiban, valamint a karaktereiben felismerhetőek azok a benyomások, amelyeket egyedül, valamint a férjével közösen szerzett.

Végül, de nem utolsósorban, önéletrajzi írásában, amely az Így éltünk Mezopotámiában címet viseli, szintén beszámolt szerteágazó régészeti irányú érdeklődéséről. Ráadásul a férje iránti tiszteletből ez a könyve Agatha Christie Mallowan néven jelent meg.

A szeptember 14-én a mozikba kerülő Szeánsz Velencében (Haunting in Venice) alapjául a Halloween és halál (Hallowe’en Party, korábbi magyar fordításának címe Ellopott gyilkosság volt) című, 1969-es regény szolgált. A Szeánsz Velencébent rendező-főszereplő Kenneth Branagh jelentős változtatásokat eszközölt az alapanyagon: a szereplők múltja és titkai, a gyilkosság elkövetője, de még az áldozatok is eltérnek a könyvben szereplőtől, ráadásul eredetileg a helyszín sem Velence, csupán egy angol kisváros volt. Az előzetes kritikák szerint a film az eredetinél izgalmasabb, feszültebb formában tálalja Poirot újabb nyomozásának történetét.

1. Válás és utazás
2. Vizit az ásatáson
3. Régészet és szerelem
4. Amikor a krimi és az archeológia találkozik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
• A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
• Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
• A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
• Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
• Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt