Atomrobbanást hajtottak végre a németek 1944 őszén?

Igen közel járhattak hozzá

A szövetségesek gondosan tanulmányozták a fejleményeket, beleértve a Franciaországhoz, Csehszlovákiához és Norvégiához vezető szálakat, és arra jutottak, hogy ki kell iktatni a norvégiai „nehézvíz-forrást”. Több brit titkosszolgálati akció kudarca után az angolok hozzájárultak ahhoz, hogy a norvég ellenállási mozgalom hat kommandósa hajtsa végre a Norsk-Hydro meredek hegyoldalba épített objektumának felszámolását. Nekik 1943. február 27-én sikerült felrobbantaniuk a nehézvíztárolót, majd szerencsésen átjutottak Svédországba. A Gunnerside névre keresztelt akció sikere után elnyúlt az üzem helyreállítása és olyan őrizetet kapott, hogy újabb felszámolási akció már reménytelennek látszott. A norvég ellenállási mozgalom azonban minden nehézvizet szállító német tartályhajó indulásáról tájékoztatta az angolokat és a Királyi Légierő megtette a magáét. Ráadásul 140 B-17-es 1944 novemberében szőnyegbombázással teljesen letarolta a helyreállított norvégiai üzemet.

Nem látszott kizártnak, hogy a német atomfizikusok még találnak módot jelentősebb mennyiségű plutónium előállítására, például urán-grafit reaktor segítségével. A második világháború már-már végéhez közeledett, amikor német tudósok az SS felügyelete alatt, utolsó eszközeikkel megkíséreltek atombombát építeni. Bevetésének kellett volna az előrelátható vereséget elhárítani, és a nemzetiszocialista vezetésben egyszerűen csak csodafegyverként emlegették. Ennek megfelelően 1944. októberben Rügenen és 1945 márciusában Türingiában atomfegyver-kísérleteket végeztek.

Luigi Romersa, az olasz Corriere della Sera egykori haditudósítójának beszámolója szerint a Hitlernél tett 1944. októberi látogatása után egy balti-tengeri szigetre repülhetett, ott pedig szemtanúja volt egy különleges erejű robbantásnak, villámfényt látott, különleges védőöltözékben tevékenykedő embereket, akik „hasadóbombáról” beszéltek. 1945 márciusában pedig egy szovjet forrás szerint (amelyet maga Sztálin is kézhez kapott) Türingiában két nagy erejű robbantást hajtottak végre, és „a magasba emelkedő bombák feltehetően 235-ös uránnal voltak töltve, erős radioaktív hatásuk volt”.

Érdekesség, hogy az 1945-ben Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák kifejlesztésén mintegy 125 ezer ember, köztük hat későbbi Nobel-díjas dolgozott. Végül is a „Manhattan-terv” megvalósítási költsége mai áron elérné a 30-40 milliárd dollárt. „A náci Németország maroknyi fizikussal és ennek az összegnek töredékével majdnem ugyanilyen eredményt ért el” – állapította meg Rainer Karlsch német történész még 2005-ben, hozzátéve, hogy a három kísérlet hétszáz halálos áldozatot is követelt.

1. Gombafelhő 1944 októberében
2. Igen közel járhattak hozzá

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai