Az isteni szerelmekhez és harcokhoz kötötték a világ létrejöttét az ókori civilizációk
2023. január 22. 16:06 Múlt-kor
Korábban
Mezopotámiai teremtésmítosz
„Midőn fönn az ég nevetlen;
s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az őskezdet, minden dolgok teremtője-atyja;
s Mummu-Tiámat ősanyánk még;
vizeikkel egybemosódtak;
nem volt szárazföld se, láp se;
s egyike sem az isteneknek”
– hangzik az Enúma elis első hét sora.
Az akkád nyelvű teremtéseposz, az Enúma elis az óbabiloni kor után nyerte el végső formáját. Összesen hét – egyenként 115–170 soros – ékírásos táblán olvasható az eposz szövege, ahol minden egyes tábla egy-egy fejezetnek, a cselekmény hét szakaszának felel meg.
Számos töredéke került elő, amelyek nyolc évszázad alatt – Kr. e. 10 – Kr. e. 2. század – keletkeztek. Bár számos – az Enúma elisnél jóval egyszerűbb – teremtéstörténet látott napvilágot, a mű rendkívül ismert és elterjedt volt, igaz, hiánytalanul ma nem lehet rekonstruálni.
Marduk babiloni főisten szent sárkányával egy Kr. e. 9. századi pecséthengeren.
Az Enúma elis a kozmogónia és theogónia összefoglalása, ám nem kifejezetten teremtéseposz, hanem Marduk felemelkedését, főistenné válásának történetét meséli el, amelynek középpontjában a főisten alakja és az istenek szolgálatába állított emberiség megteremtése áll.
Az eposz kiemeli a két főistent: a férfi ősisten, Apszu, minden dolgok teremtője és felesége, Tiámat, az ősanya voltak a vizek megszemélyesítői, a földet körülvevő édesvízi óceáné és a tengeré. Az égboltot Mummu képviseli, aki ebben a szövegben általában Tiámattal azonos (Mummu-Tiámat), de eredetileg a szelek önálló istene volt. Az Enúma elis szerint Apszu és Mummu-Tiámat nemzették az isteneket.
Az első tábla szerint Anu gyermeke, Nudimmud (Éa) kasztrálja Mummut, akit az újonnan fogant istenek gúnyolni kezdenek, mire Apszu éktelen haragra gerjed; Apszu és Tiámat ekkor megegyeznek: elpusztítják a fiatal isteneket, ám Éa rátámad Apszura és Mummura, elkábítja őket, Mummut megcsonkítja, Apszut pedig megöli. Éa és Damkina frigyéből ekkor fogan az ókori Babilon későbbi főistene, Marduk.
Az ifjabb istenek és Tiámat küzdelmének vezetését Marduk vállalja el, akinek az összes isten hűséget fogad, biztosítva ezzel elsőségét a panteonban. Marduk a negyedik táblán foglalja el fő helyét az istenek tanácsában, majd legyőzi és megöli Tiámatot, akinek holttestét két részre vágja: egyik részéből létrehozza az égboltot, a másikból pedig a földet. A meggyilkolt istennő nyálából a felhők és az eső, szemeiből pedig a Tigris és az Eufrátesz jött létre, míg mellei és feje szolgáltak segítségül a dombok és hegyek létrejöttéhez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap