Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
2018. február 16. 13:51 Csernus Szilveszter
Korábban
Szlovák vár – magyar falu
A kompromisszum tehát azt jelentette, hogy Somoskő és Somoskőújfalu esetében az etnikai és a gazdasági érveket a magyar, míg a közlekedési és a katonai szempontokat továbbra is a csehszlovák fél javára érvényesítették. Ebből következően a környékbeli magaslatok - így a híres somoskői vár - maradtak a csehszlovák államnál.
Bár a várat a Rákóczi-szabadságharc utáni várrombolások során felgyújtották, viszonylag ép maradt. Annak ellenére, hogy alig 50 méter választja el a legközelebbi háztól, 1924 óta szögesdrót várta az arra sétálókat – csak egy 20 kilométeres kerülővel lehetett a faluból a legközelebbi határátkelőn át a várba felsétálni. Az első bécsi döntés után a vár ismét Somoskő része lett, de 1947-ben, a „második Trianon” után megint a határon túlra került. Ekkorra szűnt meg végleg a Krepuska-bánya államközi jellege is.
Somoskő és Somoskőújfalu 1977-ben Salgótarjánhoz került. 1999-ben jelképes napon, a visszatérés 75. évfordulóján nyitotta meg a februári hidegben a szlovák és a magyar fél a somoskői várnál a határátkelőt, miközben a Somoskői Váralja Egyesület elsőként emlékezett meg az addig elfeledett eseményről. Így közel hét évtized után a közeli utcák lakói bár útlevéllel a kezükben, de már kerülő nélkül látogathatták a magaslatot.
Salgótarján és a 2006-tól ismét önálló Somoskőújfalu már több mint egy évtizede ünnepli február 15-ét. Az európai integrációs folyamat pedig megoldani látszik a somoskői vár problémáját is. Mióta Magyarország és Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz, majd a Schengeni Egyezményhez, a határt ma már csak egy tábla jelzi.
A faluban ma népszerű túraútvonal vezet - immár megálló nélkül - a várhoz és parkosított dombjához, ahol magyarul köszönnek az utazóra a jegyszedőpult mögül. A közeli Sátorosbánya (szlovákul: Šiatorská Bukovinka) - ahova a vár ma jogilag tartozik - pedig uniós forrásokból igyekszik a turizmus számára vonzóbbá tenni a 13. századi erődítményt. Somoskújfalun 1924. február 15-re emlékezve emelték a „Hazatérés Emlékművét”, míg Krepuska Gézának ugyanott általános iskola viseli a nevét, Somoskőn pedig emlékművel tisztelegnek a fül-orr-gégész tudós előtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.