Botrányok és híres történelmi események tanúi voltak az Orient expressz vagonjai

2017. november 13. 13:19

A Párizs és Isztambul között közlekedő luxusvonat, az Orient expressz számos irodalmi alkotás és mozifilm ikonikus eleme. Története azonban regények lapjain, de a valóságban is bővelkedik a korabeli Európa neves személyiségeinek különös eseteiben.

Az Orient expressz menetrendje 1889-90-ben
Az Orient expressz menetrendje 1889-90-ben

Az Orient expressz gondolata egy belga bankár, Georges Nagelmackers fejében született meg, akit egy amerikai útja során teljesen lenyűgöztek az ott látott fényűző hálókocsik. Nagelmackers víziója szerint a „vonat átívelne egy egész kontinenst, egy folyamatos fémszalagon szaladva több mint másfélezer mérföldön keresztül.” Hosszú évek tervezései, a nemzeti vasúttársaságokkal való tárgyalások és számos pénzügyi nehézség után, végül 1883-ban indultak első útjukra Nagelmackers vadonatúj szerelvényei Párizsból Isztambul felé.

Bár a vonat sosem haladt tovább keletre az akkori török fővárosnál, a sajtó rövidesen Orient expressz néven kezdte emlegetni az új vonatot, amely elnevezést a tulajdonos örömmel tett a magáévá. Jó üzletemberként Nagelmackers minden alkalmat megragadott, hogy növelje a projekt körüli kialakult médiaszenzációt. Így például elintézte, hogy az Orient expressz első indulásakor a párizsi pályaudvar sínein régi, lepusztult vasúti kocsik álljanak, ezzel is növelve a kontrasztot.

Georges Nagelmackers

Az utasok úgy érezhették mintha a legelőkelőbb szálloda vendégei volnának. A gondosan, fából kifaragott belső terek, a kényelmes, bőr karosszékek és a selyem ágyneműk mind azt a célt szolgálták, hogy a mintegy 80 órás utazás felejthetetlen élmény legyen bárki számára.

Az utazóközönség soraiban a korabeli Európa legelőkelőbb rétegével is találkozhatunk. Számos történet szól arról, hogy egyes uralkodók meglehetősen furcsa viselkedést tanúsítottak az Orient expressz útjain. Így például I. Ferdinánd bolgár cár egy alkalommal annyira rettegett az orgyilkosoktól, hogy bezárkózott az egyik fürdőhelyiségbe. Egy másik alkalommal ragaszkodott hozzá, hogy az utazás bulgáriai szakaszán saját maga vezethesse a vonatot, aminek során állítólag veszélyesen nagy sebességre gyorsította a szerelvényt.

II. Miklós orosz cár egyedi kocsikat építtetett magának, amikor Franciaországba utazott az Orient expresszel, míg a botrányos viselkedéséről híres francia elnök, Paul Deschanel egy éjszaka kiesett a vonatból, miután elkábult néhány altatótablettától. Többek között ez az eset is hozzájárult ahhoz, hogy az 1920 januárjában megválasztott elnök alig néhány hónappal később, ugyanezen év szeptemberében kénytelen volt lemondani hivataláról, miután lényegében közröhej tárgyává vált.

Az Orient expressz a török határ közelében 1894-ben

Az államfők mellett a korabeli kémek is előszeretettel váltottak jegyet az Orient expresszre, lévén az nagyban megkönnyítette és meggyorsította mozgásukat a különféle országok között. Ilyen volt például az angol hírszerző, Robert Baden-Powell is, aki magát lepkekutatónak álcázva utazott keresztül a Balkánon, részletes, színes rajzokat készítve az út során megfigyelt lepkék szárnyainak mintázatáról. A rajzok valójában „rejtjeles” térképek voltak, amelyeken Baden-Powell a dalmáciai partvidéken található erődítések elhelyezkedését rögzítette és ami nagy hasznára volt az első világháború idején a brit és olasz tengeri erőknek.

A két világháború évei során az Orient expressz szolgáltatása érthető okokból meglehetősen korlátozott volt, de egyik szerelvénye közvetett módon két alkalommal is fontos szerepet játszott. 1918. november 11-én ugyanis Nagelmackers vállalatának egyik – akkoriban Foch marsall személyes használatára fenntartott – vagonjában került sor a compiégne-i fegyverszünet aláírására, amelyben a németek elfogadták az antanthatalmak követeléseit a háború befejezéséről. A vagont ezt követően a francia állam megvásárolta és nemzeti ereklyeként kiállították Párizsban.

A francia küldöttség a compiégne-i fegyverszünet aláírását követően

A kocsi egészen 1940-ig a párizsi Invalidusok háza előtt állt, amikor is a Franciaországot megszálló németek Hitler utasítására visszavitték azt a compiégne-i erdőbe, hogy ott megismételjék az évtizedekkel korábbi ceremóniát – ezúttal fordított szereposztással. A vagon egy harmadik kapitulációt már nem érhetett meg, ugyanis nem sokkal a németek 1945-ös veresége előtt tisztázatlan körülmények között leégett. Egyesek szerint közvetlenül Hitler utasítására történt az elpusztítása, annak érdekében, hogy az ne szolgálhasson győzelmi trófeaként a szövetségesek számára.

Az egykoron a „vonatok királya és a királyok vonata” néven emlegetett jármű dicsősége erősen megkopott a második világháborút követően. A korábban számos különböző útvonalon közlekedő, gyakran Budapesten is keresztülhaladó expressz a hidegháború éveiben sokáig csak Párizs és Bécs között járt már.

A compiégne-i vagon rekonstrukciója

A pazar vonat számos író és filmkészítő fantáziáját is megmozgatta, így például Bram Stoker Drakulájában és Ian Fleming egyik James Bond történetében is kulcszerepet játszik az Orient expressz. Agatha Christie egyik leghíresebb, a már több alkalommal megfilmesített Gyilkosság az Orient expresszen című detektívregényének a helyszíneként szolgál Nagelmackers ambiciózus vasútja.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Georges NagelmackersAz Orient expressz a török határ közelében 1894-benA francia küldöttség a compiégne-i fegyverszünet aláírását követőenA compiégne-i vagon rekonstrukciója
Legfrissebb
Legolvasottabb
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma