Churchill és Sztálin közvetítőjeként tartotta egyben a győztes szövetséget Roosevelt
2020. június 15. 16:01 Múlt-kor
Korábban
A szövetség már Jaltában inogni kezd
A három politikus másodszor és utoljára 1945 februárjában, a Krím-félszigeti Jaltában találkozott. E konferencia hangulata nagyban különbözött a teherániétól – Roosevelt láthatóan nagybeteg volt, az európai győzelem pedig már nyilvánvalóan csak idő kérdése volt.
„Ezen a ponton Rooseveltet, Churchillt és Sztálint jobban foglalkoztatta a harmadik világháború megakadályozása” – mondta Butler. „Úgy gondolták, nagy az esélye annak, hogy Németország ismét a világ feletti uralomra tör. Roosevelt elsődleges ügye az Egyesült Nemzetek Szövetségének háború utáni megalakítása volt, ezért hívta össze Jaltába a konferenciát.
Jaltában a három férfi azt feltételezte, hogy a Japán elleni háború Hitler megadása után még igen sokáig eltart majd. Hogy ennek során biztosítsák a szovjet katonai támogatást, illetve hogy elérjék Sztálin részéről a teljes együttműködést az ENSZ-ben, Roosevelt és Churchill számos történelmi jelentőségű kompromisszumot kötött.
Ezek értelmében a háború után Németország egy része szovjet irányítás alatt marad, és a Szovjetunió szabad kezet kap kelet-európai és ázsiai szomszédai kormányzásának befolyásolásában.
Sokan nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy e nagy szövetség szelleme a háború után is él majd, azonban Roosevelt halálával – mindössze két hónappal a jaltai konferencia után – a politikai helyzet nagyot változott.
Az Egyesült Államokat immár a keményvonalasabb Harry Truman vezette, aki felmondta Roosevelt azon ígéretét, hogy az Egyesült Államok pénzt adjon kölcsön a Szovjetuniónak súlyosan károsodott gazdaságának újjáépítéséhez.
Ehhez jöttek még a britek és az amerikaiak nem megalapozatlan félelmei a kommunizmus további európai és ázsiai terjeszkedését illetően – amelyet Sztálin hathatósan támogatott –, és már kezdetét is vette a 20. század hátralevő részét meghatározó hidegháború.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához 19:05
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet 17:05
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05