Németország belép a Népszövetségbe

2004. szeptember 13. 12:06

ban Wilson amerikai elnök javaslatára alkotta meg a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) Egyezségokmányát, amelyet beiktattak valamennyi békeszerződésbe. Az alapító okmány szerint a felek kötelezettséget vállaltak a háború elkerülésére, nyílt becsületes nemzetközi összeköttetést kívánnak fenntartani, és a nemzetközi jogot tekintik elfogadottnak. A genfi székhelyű Népszövetség két legfőbb szerve a Közgyűlés és a Tanács volt. A Közgyűlésben az egy-egy szavazattal rendelkező tagállamok képviselői vettek részt. Új tagok felvétele a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott, a döntéshez kétharmados többségre volt szükség. A Közgyűlés minden év szeptemberében ülésezett. A megvitatott kérdésekben a Közgyűlés csak egyhangúlag foglalhatott állást. Így elvben minden tagállamnak vétójoga volt, de a lényeges viták szűkebb bizottsági üléseken folytak, s az itteni többségi döntéseket a Közgyűlés általában határozattá emelte. A Tanácsnak - miután az Egyesült Államok nem csatlakozott a Népszövetséghez - négy (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán), később hat állandó tagja volt. Németország közeledését Stresemann külügyminiszter politikája szolgálta, aki feladta a Franciaországgal szembeni ellenállás lehetőségét. Ez vezetett az 1925-ös Locarno-i szerződéshez, amelyben Németország garantálta nyugati határait, és az ország belépését a Népszövetségbe.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?