2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kálmán (Könyves, Árpád-ház)

2005. október 28. 21:35

Papként a trónon

Kálmán, közkeletű nevén KÖNYVES KÁLMÁN (szül. 1070 k. - megh. 1116. febr. 3.), magyar király 1095-től; sikeres terjeszkedő külpolitikát folytatott, újjászervezte és megerősítette az ország belső rendjét, s fontos törvényalkotó tevékenységet is folytatott.
Az I. Géza király és Szünadéné bizánci hercegnő idősebbik fiaként született herceg, apja halálakor (1077) még nagyon fiatal volt, így nem ő, hanem - a trónviszályoktól tartó előkelők támogatásával - nagybátyja, I. (Szent) László lett a király. László egyházi pályára küldte Kálmánt, és öccsét, Álmos herceget szánta saját utódjául. Az 1090-es évek elején Kálmánt püspökké szentelték, és feltehetően a Várad székhellyel megújított bihari püspökséget kapta meg, ám innen rövidesen Lengyelországba menekült; ennek feltehetően az is oka volt, hogy ellenezte László külpolitikájának akkori pápaellenes fordulatát. A beteg uralkodó azonban felismerte, hogy addigi támogatottja, Álmos nem való a trónra, így halálos ágyán visszahívta unokaöccsét, és őt jelölte utódjának. Álmos kárpótlásul megkapta Kálmántól a dukátust, de ezzel nem érte be: az elkövetkezendő években újra és újra fellázadt bátyja ellen, és megkísérelte magához ragadni a királyi hatalmat.
Miután Kálmán pápai engedéllyel megvált püspöki méltóságától, 1095-ben királlyá koronázták, és rögtön nehéz diplomáciai feladattal került szembe. Amikor az első keresztes hadjárat Keletre induló hadai elérték Magyarországot, Kálmán a fosztogató gyülevész hordákat szétverte, ám ugyanakkor szerződés alapján engedélyezte és serege élén személyesen kísérte Bouilloni Godofréd alsó-lotaringiai herceg fegyelmezett hadainak átvonulását. Ebben a gesztusban is megnyilvánult Kálmánnak az a törekvése, hogy a kor legfontosabb nemzetközi konfliktusában, az invesztitúraharcban a császárral szemben a pápát támogassa. A pápa közvetítésével jött létre házassága 1097-ben a szicíliai normann fejedelem feltehetőleg Felícia nevű lányával, akitől egy lánya és két fia született. Kálmán képviselői 1106-ban a guastallai zsinaton uruk nevében lemondtak a főpapok kinevezésének királyi jogáról, lépésüknek azonban elsősorban gyakorlati célja volt: Kálmán délnyugati hódító politikájának római jóváhagyását szolgálta. Kálmán ugyanis - miután megerősítette a László által meghódoltatott Horvátország feletti uralmát, és 1102-ben Tengerfehérváron (ma Biograd na moru, Horvátország) horvát királlyá koronáztatta magát - 1105-ben lényegében vér nélkül, megfelelő kiváltságok kilátásba helyezésével elfoglalta Zárát (ma Zadar, Horvátország), Traut (Trogir) és Spalatót (Split), majd a szigetekkel együtt egész Dalmáciát. Sikeres hódítása nyomán felvette a Horvátország és Dalmácia királya címet, és az újonnan szerzett területek irányítására létrehozta a szlavón bán (más néven horvát-dalmát bán) tisztségét. Horvátország ettől kezdve egészen a XX. század elejéig perszonálunióban állt a magyar királysággal, ám Dalmácia birtoklásáért folytonos volt a konfliktus Velencével.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár