Az egyháztörténet 18-19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban
2006. március 21. 18:40 Gőzsy Zoltán
A magyar egyháztörténetírással kapcsolatban korábban is megfogalmaztak már összefogást. A közös munka sürgetői első lépésként a levéltári források feltárását és feldolgozását említették, amelynek előre meghatározott és pontosan megszabott feltételek és szempontok szerint kell haladnia. A szisztematikus forráskutatás és -felhasználás elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának.
Primer források
A magyar egyháztörténetírás a forráskutatás helyszíneiként elsősorban és szinte kizárólagosan a Prímási Levéltárt, az egyházmegyei, a plébániai levéltárakat vette figyelembe, a világi levéltárak közül pedig a Magyar Országos Levéltárat. A megyei levéltárak érdemben fel sem merültek olyan szempontból, hogy belőlük egyháztörténeti források nyerhetőek.Ennek összetett okai vannak. Egyháztörténészeink jelentős része 1945 előtt egyházi személyek voltak, akiknek az egyházi levéltárakban való kutatás számított evidenciának. Teljesen érthető ez, hiszen még jelenleg is számos irat vár ezekben a levéltárakban feldolgozásra. Másrészt általános tendencia, hogy az egyháztörténészek a kezdetektől fogva kevésbé reméltek eredményt a vármegyei levéltárakban való kutatástól, amelyek anyagaiból ráadásul csak ritkán különítettek el egyháztörténeti tematikájú irategyüttest. Emiatt sok munkára lett volna szükség a csekélynek gondolt eredményért. Ennek és más egyéb okoknak köszönhetően a megyei levéltárak anyagát egyház- vagy vallástörténeti vonatkozásban szinte alig kutatták, ami elsősorban a katolikus és protestáns felekezetekre igaz, míg a görög katolikus, görög keleti és zsidó felekezetek kutatói jóval gyakrabban használtak világi levéltári forrásokat, ezt elsősorban az egyházi levéltáraikban található iratanyag kisebb mennyisége magyarázza.
A megyei levéltárak anyagából nem történt még szisztematikus egyháztörténeti kutatás, sem nem dolgozták fel a már elkülönített vagy kutatott anyagot. Az egyháztörténettel foglalkozó történészek kevéssé ismerik az itt található felekezeti iratokat.
A következőkben ennek okait és a valóságtartalmát igyekszem megvizsgálni. Arra próbálok továbbá bizonyítékokkal szolgálni, hogy egyháztörténetírás tekintetében a megyei levéltárak anyaga valójában hasznos, bizonyos aspektusokban megkerülhetetlen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 20:20
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap