Teleki László
2006. május 10. 11:00
Korábban
A drámaíró politikus
(1811-1861)
1811. február 11-én Pesten született, erdélyi arisztokrata családban. Apja, III. Teleki László Somogy helyettes főispánja, a hétszemélyes tábla bírája volt s írással is foglalkozott, féltestvére, a történész József az Akadémia elnöke lett. Ő a sárospataki református kollégiumban, majd a pesti egyetemen tanult, és itt tett ügyvédi vizsgát. 1831-ben a Helytartótanács, 1832-ben a Magyar Udvari Kancellária fogalmazója lett. 1833-ban a berlini egyetemen képezte magát, majd bejárta Európát, találkozott Victor Hugóval is , aki későb hatott drámájára. 1837-től Fogaras vidékének képviselője Erdélyben, 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1844-ben választották tiszteleti taggá. Ifjúkori irodalmi becsvágyának terméke római tárgyú A kegyenc című tragédiája, s egy Szent Istvánról szóló dráma vázlata.
Később érdeklődése a politika felé fordult, a főrendiház tagjaként az ellenzék vezérszónoka lett az 1840-es, 1843-44-es és 1847-48-as országgyűléseken, szorosan együttműködött Kossuthtal. 1844-ben a Védegylet alelnöke, 1845-től a Nemzeti Kör, 1847-től az Ellenzéki Kör elnöke volt. Részt vett Deák Ellenzéki Nyilatkozata megfogalmazásában, ez közteherviselést, népképviseletet, törvény előtti egyenlőséget követelt, továbbá az ősiség eltörlését, kötelező örökváltságot kárpótlással, perszonáluniót Ausztriával és felelős magyar kormányt.
A forradalom kitörése után a Batthyányi-kormány baloldali ellenzékeként bírálta annak felemás politikáját, elítélte az olasz forradalom elleni segítségnyújtást. Ennek következménye is lehetett, hogy 1848 augusztusában a tőle szabadulni akaró Batthyányi párizsi követnek nevezte ki, de a francia kormány - bár személyét elfogadta -, osztrák nyomásra nem akkreditálta. Teleki kapcsolatokat épített ki francia radikális politikusokkal, a párizsi román és cseh emigrációval, lengyel tisztek magyarországi működését segítette elő, megpróbálta oszlatni a Nyugat tájékozatlanságát hazánkkal kapcsolatban s fegyvereket szerzett a szabadságharcnak. 1849 májusában Magyarország föderatív átalakítását javasolta Kossuthnak, egyenjogúságot követelve a nem magyar népeknek. A harcok idején és a vereség után is publicistaként küzdött hazájáért: Magyarország a civilizált emberiségért című írása 1848-ban franciául, angolul és németül, Az orosz intervenció 1849-ben németül jelent meg.
1851-ben az osztrák bíróság távollétében halálra ítélte, s jelképesen végre is hajtották az ítéletet. Teleki ekkor főleg Svájcban működött, s bár számos kérdésben nem értett egyet Kossuthtal, őt tekintette a magyar ügy vezetőjének, 1859-ben Klapkával hárman hozták létre a Magyar Nemzeti Igazgatóságot. Amikor 1860-ban Drezdában találkozott barátnőjével, az 1848-ban elözvegyült Orczy Istvánné bárónővel, a szász rendőrség lefogta s nagy nemzetközi felháborodást keltve kiadták Ausztriának.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap