Üstökös okozhatta a Tunguz-katasztrófát

Tunguz-katasztrófának nevezik azt a voltaképpen tisztázatlan eredetű, szokatlan méretű kozmikus eseményt, amely 1908. június 30-án a szibériai Köves-Tunguszka folyó partján pusztított, hatalmas tölcsér alakú nyomot hagyva a tajgában, s 2000 négyzetkilométernyi területen döntve ki a fákat. A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, erejét tekintve 15 megatonna trotilnak, vagy 1500 olyan atombombának felelt meg, amely Hirosima pusztulását okozta - vélik a tudósok. A robbanás okozta hőhullámokat többszáz kilométerre is érezni lehetett, Londonban és Észak-Európánban napokig világított az ég. Már a becsapódás után is egy hatalmas meteoritra gyanakodtak, ám a helyszínen egyetlen meteoritdarabot sem találtak.

Fotó az 1927-es expedícióról

Az üstökös elméletével most egy orosz tudós állt elő. Vlagyimir Alekszejev, aki a Troickojében működő Innovációs és Termonukleáris Kutatások Intézetének munkatársa, bejelentette, hogy a "Tunguzka" szerves anyagokat tartalmazott. Üstökös volt, amely a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe. A tudós a faanyag, valamint a talaj vegyelemzésével kimutatta, hogy a Tunguz égitest összetételét tekintve nagyban hasonlított a Halley-üstököshöz. Vlagyimir Alekszejev szerint a tudósok egyelőre nem tudják százszázalékos biztonsággal megállapítani a Tunguz égitest összetételét, mindössze annyi bizonyos, hogy magas hőmérsékleten zajló folyamat (robbanás) zajlott le.

Elméletek Tunguzkára

Egy nagyerejű sugárnyaláb találta el a Földet, antianyag-meteorit csapódott be, egy mikroszkopikus fekete lyuk jelent meg, egy idegen űrhajó robbant fel.További elméletek>>>

Jevgenyij Kolesznyikov, a Moszkvai Állami Egyetem kutatója bizonyítottnak véli a robbanás nem termonukleáris voltát. Mint kifejtette, erre a tőzeg vegyelemzése enged következtetni, a katasztrófa idejéhez köthető rétegekben ugyanis jelentősen megszaporodott a platinoid fémek, valamint a nehéz szénizotópok tartama, ami bizonyítja a kozmikus eredetű anyagok jelenlétét ezekben a rétegekben. Az is ezt támasztja alá, hogy a robbanás körzetében hiányzik a radioaktív C14-es szénizotóp, amely minden földi biológiai objektumban megtalálható" - tette hozzá a tudós.

Guiseppe Longo, a Bolognai Egyetem tudósa arról számolt be a kongresszuson, hogy kutatásaik során a fák évgyűrűit elemezték. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Tunguzi égitest robbanása olyan mechanikus és hőhatást fejtett ki a fákra, amely azonos a Csernobili katasztrófa következményeivel. Az egyetlen különbség az, hogy 1908-as katasztrófának nem volt nukleáris vonatkozása - tette hozzá a tudós. Guiseppe Longo szerint, ahogy múlik az idő, úgy halványulnak a Tunguz-katasztrófa nyomai. A tudomány, a technológiák azonban sokkal gyorsabban fejlődnek, "így ma képesek vagyunk olyasmit is megtalálni, amit nem sikerült 50 évvel ezelőtt" - vélekedett az olasz kutató.

Az itáliai tudós egy csöpp misztikumot is vegyített előadásába. Guiseppe Longo két iker vörösfenyő történetét is elmesélte, amelyek csaknem két évszázadon keresztül növekedtek a tajgában, s csaknem száz évvel élték túl a Tunguz-katasztrófát. A tudósok csupán "haláluk" után vágták ki a két fát: a vörösfenyők egy időben száradtak el - akkor, amikor 2001-ben a terroristák áldozatául estek a New Yorki Világkereskedelmi központ ikertornyai.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)