Divatba jött a zsidó örökség Spanyolországban
2006. november 9. 11:45
Spanyolország 500 évvel a zsidók kiűzése és erőszakos áttérítése után máig titkolt és bujkáló középkori szefárd örökségét keresi.
Korábban
Feltámadó hagyomány
Az 1492-es kiűzetés előtt az Ibériai-félszigeten élt Európa legvirágzóbb zsidó közössége, és itt született meg a zsidó kultúra számos remeke. Itt alakult át és született meg a már nem csak imákra és zsoltárokra hanem költészetre is alkalmas héber nyelv, és a 10-11. században a zsidó irodalom, filozófia és tudomány is itt élte aranykorát.
A szefárd reneszánsz kezdetéről már a Múlt-koron is beszámoltunk, amikor két évvel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy több mint 500 évvel a zsidók spanyolországi kiűzése után Izraelben fel akarják támasztani a szefárdok ősi nyelvét, a ladinot, mely évszázadokig a dél-európai és közel-keleti zsidó diaszpóra kultúrájának hordozója volt. A kutatók már évtizedek óta foglalkoznak a középkori spanyol történelem zsidó fejezeteivel, de az csak mostanra jutott el a közvéleményhez.
A toledói zsinagóga. 700 éves békés együttélés után 1411-ben Santa María la Blanca néven katolikus templommá szentelték. |
A legtöbben családjuk zsidó felmenői után kutatnak, illetve nevük eredetét keresik. Javier Castano spanyol történész meglepőnek tartja ezt a jelenséget, hiszen az elmúlt 300 év pont ennek az ellenkezőjéről szólt, azaz mostanáig mindenki spanyolra változtatta zsidó nevét és próbálta eltüntetni felmenőit. "Most pedig az lett a trendi, ha zsidó őseid vannak" - mondja.
A szefárd kifejezés az utóbbi évtizedekben vált az Észak-Afrikából vagy a többi arab országból származó zsidók gyűjtőfogalmává, holott ez a héber szó Spanyolországot, következésképp azoknak a zsidóknak az utódait jelöli, akik évszázadokon át az Ibériai-félszigeten éltek. Ismerje meg a kérdés történetét a Valóságban! |
A zsidó vezetők szerint a trend kialakulását komolyan segítette, hogy Zapatero kormányfő kabinetje egy nyitottabb és toleránsabb társadalom megvalósítását tűzte ki céljául, és ehhez minden lehetséges segítséget megadnak. Ana María López, a toledói szefárd múzeum igazgatója szerint az üldöztetés, elnyomás majd a közömbösség évszázadait végre a kíváncsiság és odafigyelés váltja fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05