Kátrányból készült az ókori műszemgolyó
2006. december 20. 11:45
Egy ókori mesterember komoly szakértelemmel készítette el egy iráni nő műszemét. Ebben persze még semmi különleges nem lenne, csakhogy mindez az egyiptomi piramisok építésével egy időben történt.
Korábban
A Megégett Városnak nevezett 5000 éves település a Közel-Kelet egyik legősibb kultúrjának romjait őrzi. A terület régészeti értékeit elsőként Stein Aurél magyar tudós (akit a világ többnyire Sir Aurel Stein brit régészként ismer) fedezte fel. Stein után először olasz régészek végeztek a területen ástatásokat 1967-től kezdődően, akiktől az iráni Manszur Szajjadi vette át a munkát 1974-ben.
A Megégett Város az urbanizáció, a városi kultúra egyik legelső nyoma az emberiség történetében. A gazdag leletek alapján egyértelmű, hogy a város fénykorában elképesztően fejlett civilizációnak adott otthont; lakói vadászattal, halászattal, szövéssel és magas szintű fazekassággal foglalkoztak. Sok jel utal arra, hogy a város valóságos találkozópontja volt az ősi fejlett civilizációknak, így a mezopotámiainak, az indiainak és a kínainak. A városban folytatott ásatások során eddig a világ legrégibb dobókockája és ostáblája, a legkorábbi ismert köménymag, és a világ első animációja került elő.
A most talált lelet bár nem arany, ám jóval valódibbnak tűnik. Az ásatásvezető régész, Manszur Szajjadi szerint a szemet természetes kátrány és állati zsiradék összekeverésével alakították ki, de a pontos összetétel meghatározásához még további vizsgálatokra lesz szükség. A szemgolyó szinte teljesen valósághű, így készítője minden bizonnyal egy fél milliméternél is vékonyabb arany drótot használt a hajszálerek megrajzolásához, a pupilla pedig gyémát alakot kapott. Szajjadi szerint a szemhéj nyoma még ma is látható a szemgolyón, és a jelek szerint a nőnek pont a gyakori használattól keletkezett tályog a szemüregében.
Michael Harris, a Berkeley Egyetem szemésze szerint a szemgolyó és a sírban talált tárgyak egyaránt azt sugallják, hogy a nő a korabeli elithez tartozhatott. Szerinte a szemgolyó elsősorban nem orvosi, hanem szépészeti célokat szolgálhatott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap