Kádár-kori életszínvonal az érettségin
2007. május 11. 08:00
Rendben befejeződtek a történelem írásbeli érettségik a középiskolákban. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint középszinten 88388-an, emelten pedig 9047-en adtak számot tudásukról.
Korábban
A diákoknak középszinten az egyszerű rövid választ igénylő kérdésekre és a szöveges feladatokra 180 perc állt rendelkezésükre, míg emelt szinten az előbbi feladattípusra 90, utóbbira 150 percet fordíthattak a maturálók. Az írásbelin a középiskolai történelmi atlasz és a magyar helyesírási tanácsadó szótár volt használható, előbbiről a vizsgázónak, utóbbiról a vizsgát szervező intézménynek kellett gondoskodnia.
A középszintű érettségi feladatai és javítási útmutatója (pdf) |
Mindkét feladattípus fontos eleme volt a jelenismeret, a társadalomismeret. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követték egymást. A feladatok között szerepelt a céhes ipar jellemzői, a magyarországi népmozgások a 18. században, a 19. századi eszmerendszerek, a fejlődő világ problémái, a mai magyar országgyűlési választások szabályai. A feladatok jellege is változatos volt: térkép-elemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, fogalmak felismerése, karikatúrák értelmezése. A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott.
A történelem emelt szintű írásbelin négy óráig dolgozhattak a diákok. Az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc volt. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. A feladatok között volt a görög Szólónra, a reformációra, a kiegyezés alternatíváira, vagy az 1956-os forradalomra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (pl. a környezetszennyezés vagy a magyar gazdaság és a világgazdaság kapcsolta).
A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar történelmi téma megoldása volt kötelező (pl. az angol alkotmányos monarchia jellemzői, a szocialista világrendszer válsága, Zrínyi Miklós politikusi és hadvezéri szerepe, az életszínvonal alakulása a Kádár-korban). A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap