Programozható robotot építettek az ókori Alexandriában
2007. július 13. 11:00
Egyesek szerint japán mérnökök, míg mások szerint Leonardo da Vinci építette az első program alapján működő gépezetet, ám egy brit kutató azt állítja, hogy már időszámításunk előtt is készültek hasonló szerkezetek.
Korábban
A reneszánsz polihisztor, Leonardo Da Vinci feljegyzéseiben találkozhatunk egy 1515-ben épített mechanikus oroszlán leírásával. Annak működése régóta foglalkoztatta a kutatókat, és 2000-ben Mark Rosheimnek sikerült megépítenie a szerkezet kicsinyített változatát. A gépezetet egy különleges, óraműre emlékeztető szerkezet hajtotta, amelyet speciális falapokkal előre meghatározott mozgásra is be lehetett `programozni`.
Az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa, Noel Sharkey szerint azonban Leonardo ötlete nem tekinthető eredetinek, a szerkezet valószínűleg csak egy ókori gép továbbgondolásaként született meg. A kutató előbb egy 13. századi bagdadi automata nyomait fedezte fel, ahol robotzenészekkel szórakoztatták a közönséget, majd a kora középkor technikatörténeti vívmányainak eredménytelen átnézése után jutott el az ókori Alexandriába.
Ott a vízzel és levegővel hajtott gépezetek tanulmányozása közben fedezte fel, hogy az egyik leghíresebb matematikus, Alexandriai Hérón i.e. 60 körül egy mozgó színházat készített, amely automatikusan gurult ki a közönség elé, a gép elején lévő részen hat figura rögtönzött produkciót adott elő, majd a szerkezet elhagyta a színpadot.
Az ókori szerkezet működését a gyakorlatban is igazolni szerették volna, ezért a lap munkatársai megpróbálták újjáépíteni a színpadot. Nem ők voltak azonban az elsők: 2003-ban egy coloradói konferencia kutatói több órán keresztül dolgoztak a gépezet Lego-verziójának elkészítésén. A rekonstrukció során figyelembe vették Hérón utasításait is, így például azt, hogy teljesen sima talaj kell a gépezet működéséhez. A szakértők azonban még ennél is tovább mentek, és egy kis ügyeskedéssel a jármű végül minden irányba sikeresen elindult.
Mindez persze nem egyedülálló: nemrég arról számoltunk be, hogy kutatók megfejtették egy több mint kétezer éves szerkezet titkát. Feltehetően a világ első számológépe volt az a bonyolult fogaskerékrendszer, amelyet a búvárok 1901-ben emeltek ki egy i.e. 80 körül, Antiküthéra szigetének egyik öblében elsüllyedt hajó roncsai közül, és amelynek rendeltetéséről mindeddig csak találgatások voltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap