Finnország drágállta Karéliát
2007. augusztus 17. 08:00
Finnország az 1990-es évek elején visszakaphatta volna Oroszországtól Karéliát, amit a második világháborúban veszített el, de sokallta a fizetendő árat.
Korábban
A szakértők szerint csaknem 64 milliárd finn márka, mintegy 2700 milliárd forint lett volna a visszavásárlás összege, az újjáépítési költségek pedig elérték volna a 350 milliárd finn márkát, vagyis a 15 ezer milliárd forintot. Ez túl sok volt a finneknek, így 1992-ben Koivisto elnök közölte Borisz Jelcin akkori orosz államfővel, hogy nem engedhetik meg maguknak az üzletet.
A Helsingin Sanomat című lap megbízásából a közelmúltban közvélemény-kutatást végeztek, és a megkérdezettek többsége (62 százalék) szerint Karélia visszacsatolása egyáltalán nem, vagy alig kívánatos. Az ellenzők több mint fele úgy vélekedik, hogy az épületek felújítása, az infrastruktúra újjáépítése megfizethetetlen költséget jelentene. Még az országrész Finnországhoz való visszatérését elvben támogatók sem fogadják el, hogy az adófizetők pénzét az elmaradott terület újjáépítésére fordítsák.
Gazdaságkutatók szerint viszont Finnország sokat nyerne a visszacsatolással: Karélia visszatérése ösztönzően hatna a gazdaságra. Az övezet a globalizáció hatását némiképp ellensúlyozó, versenyképes erővé válna, s a térségben területen 150-200 ezer új munkahelyet lehetne teremteni.
Karélia a mai finn-orosz határtól délkeletre található, egész területe csaknem 200 ezer négyzetkilométer, amelyből csak egy kis rész található Finnországban. A 13. században Novgorod és Svédország évtizedeken át harcolt érte, végül megkötötték a nöteborgi fegyverszüneti szerződést, amely először határozta meg a határt. A tizennyolcadik században Karélia egy része Oroszországhoz került, majd 1809 után adták Finnországnak, amely a szovjet-finn háború következményeként veszítette el a területet.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap