Végrehajtó járt a Magyar Nemzeti Múzeumban
2007. november 12. 10:00
A Magyar Nemzeti Múzeum csak a végrehajtó fellépése nyomán, pénteken adott ki egy 17. századi műkincset, amelyet a bíróság két éve jogerősen Sigray Antal örököseinek ítélt.
Korábban
A másfél évtizedes procedúráról szólva az örökösök ügyvédje közölte: már a 1990-es évek elején felmérték és azonosították a hagyaték öt magyar múzeumban fellelhető darabjait. A Balaton Múzeum és a Szépművészeti Múzeum önként átadta az örökösöknek a kért képeket a 90-es évek közepén.
Tájékoztatása szerint öt éve kis híján sikerült megegyezni a Magyar Nemzeti Múzeummal is az ott lévő műtárgyak kiadásáról, ám ez az utolsó pillanatban meghiúsult. Ezután egy festmény ügyében próbapert indítottak az örökösök. A bíróság 2005-ben jogerősen kötelezte a Magyar Nemzeti Múzeumot a kép kiadására, ám a végrehajtás különböző `mondvacsinált indokokkal` másfél évig húzódott, ezért 2007 első felében megindult a végrehajtási eljárás, ami több hónap után lezárult. Ennek eredményeként ment pénteken végrehajtó a Magyar Nemzeti Múzeumba - mondta Patay Géza.
A család eredeti szándéka az volt, hogy a hagyaték egy részét a múzeumoknak ajándékozza, ám az utóbbi évek eseményei nyomán ez egyre kérdésesebbé vált - jegyezte meg az örökösök ügyvédje. Patay Géza hozzáfűzte: rendkívül szomorúnak tartja, hogy egy kiemelt kulturális intézmény, amely egyébként állami szerv, nem folytat önkéntes jogkövetést, nem hajlandó a rá vonatkozó jogerős ítéletet végrehajtani. Az ügyvéd tudomása szerint az eset a magyar múzeumok körében példátlan.
Kovács Tibor főigazgató az ügyben közleményt adott ki, amelyben megerősítette: a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélete alapján a Magyar Nemzeti Múzeum kiadta az ismeretlen festő által készített, Ocskay Johanna képmása című, a háborút követően az intézményben letétbe helyezett festményt az ítéletben meghatározott jogosultak részére, akik e birtokba bocsátás érdekében bírósági végrehajtást kértek.
"A Magyar Nemzeti Múzeum mindezidáig elsősorban adminisztratív akadályok miatt volt kénytelen a festmény kiadásától eltekintetni. Tekintettel arra, hogy hiányoztak, hiányoznak azok a szükséges engedélyek, amelyekkel állami vagyon részét képező műtárgy a közgyűjteményből kivehető, a nyilvántartásból véglegesen törölhető. Hangsúlyozzuk, hogy a konkrét esetben intézményünk a feladatrendszeréből adódóan kényszerűen alkalmazott olyan szabályokat, és követett egyes utasításokat, amelyekkel nem mindig és nem mindenben értett egyet" - tette hozzá.
A főigazgató úgy fogalmazott: "bízunk abban, hogy a jövőben minden érdekelt fél számára megnyugtató megegyezés fog születni, amellyel rendezhetőek és elkerülhetőek lesznek a hasonló esetek." Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) sajtóirodája azt közölte az MTI-vel: "miniszteri engedélyt kellett volna kérni a Magyar Nemzeti Múzeumnak a Sigray-hagyaték nála található darabjának kiadásához"
Szerintük ugyanis az állami múzeumok leltárában szereplő kulturális javak elidegenítéséhez, tehát esetleges eladásához, vagy - mint ebben az esetben - az örökösöknek történő visszaadásához az intézményeknek a muzeális intézményekről szóló törvény értelmében minden esetben engedélyt kell kérniük a kulturális területet felügyelő szakminisztertől.
Rámutatott arra: a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a Sigray család "Ocskay Julianna" című képével kapcsolatos, 2005. február 5-én jogerőre emelkedett döntése a múzeum számára kötelezővé tette a kép kiadását. Ezt követően a legutóbb idén augusztus 21-én szólította fel a minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője a múzeum főigazgatóját arra, hogy mielőbb levélben kérje a tárcától a leltárból való törlés engedélyezését.
"Ez a levél a mai napig nem érkezett meg a tárcához, amelynek így nem állt módjában engedélyezni a festmény leltárból való törlését" - írta a sajtóiroda. Az OKM a közleményben kitért arra: az eljárás nem példa nélküli, hiszen néhány hónappal ezelőtt a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója fordult törlési kérelemmel a minisztériumhoz, majd tizenkét Zichy-grafikát adott vissza az örökösöknek.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap