Biofegyverrel háborúztak a hettiták
2007. november 30. 12:00
A fertőzött juhok és majmok voltak a világ legkorábbi biofegyverei - derül ki egy közel 3300 évvel ezelőtt vívott háborút vizsgáló kutatásból.
Korábban
A Journal of Medical Hypotheses című szaklap legújabb számában megjelent tanulmány szerint elsőként az i.e. 1320-1318 között vívott anatóliai háborúban, Arzava és a Hettita Újbirodalom küzdött egymás ellen fertőzött állatokkal. Siro Trevisanato molekuláris biológus szerint a kölcsönösen bevetett állatok a tularémia nevű betegség kórokozóját hordozták. Trevisanato szerint a baktérium az i.e. 14. század végén a Mediterráneum keleti részén jelent meg, amikor a feljegyzések szerint egy sokáig tartó, halálos járvány tizedelte meg a Közel-Keletet.
A bronzkori blitzkrieg csodafegyvere |
A kutatók szerint a járványt okozó betegség minden bizonnyal a tularémia lehetett: erről a 35-40 éves időtartam mellett a betegség tünetei árulkodnak. A kór egyébként már i.e. 2500-ban is megjelent a térségben - állítja a kutató. A biológus szerint a hettiták akkor fertőződhettek meg, amikor eljutottak a mai szír-libanoni határterületre. Trevisanato szerint a városok kifosztásakor szerzett zsákmány és hadifoglyok terjesztették el a fertőzést, amely a birodalmon végigsöpörve komoly károkat okozott, és két király életét is kioltotta. A meggyengült birodalmat aztán i.e. 1320-ban megtámadták a szomszédos arzavaiak.
Milyen betegségről is beszélünk? |
A tularémia rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis (= Pasteurella tularensis) nevű baktérium faj okoz. A baktérium az elhullott állatok tetemében, vagy a lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat. A fertőzés részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel, részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed. A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik. Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. A betegség ma antibiotikumokkal kezelhető. A faj amerikai változata biológiai fegyverek hatóanyagaként is jelentős. A betegséget okozó baktériumot 1911-ben sikerült azonosítani. |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek
- A külföldi kiállítókat is vonzották a régi Városliget virágpavilonjai
- A magyar fotográfia óriásának otthonába, a Városliget mellé költözik a Magyar Fotográfiai Múzeum
- Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza
- A Városligetben nyílt meg Európa második gépi hűtésű korcsolyapályája
- A tél beköszöntével sem állt meg az élet a történelmi Városligetben
- Ismerős finomságokra bukkanhatunk a régi Városliget ételárusainak kínálatában
- A gyerekeknek is kitűnő szórakozást kínált a régi Városliget
- Robinsonná válhattak a kalandvágyó gyerekek a régi Városligetben
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap