Lábnyomokkal ünnepeltek az ókori Izraelben
2009. április 9. 11:21 Science Daily
Az izraeli régészek hatalmas, lábnyom alakú, a korban és a térségben elsőnek számító építményeket fedeztek fel a Jordán völgyében. Az építmények a szakemberek szerint a bibliai tulajdonlást szimbolizálják.
Korábban
A kutatók szerint a Jordán völgyében felfedezett struktúrákat a Kánaán földjére elsőként érkező izraeliták emelték, és azok a földek elfoglalását szimbolizálták - számolt be róla Adam Zertal, a Haifai Egyetem öt, hatalmas, lábnyom alakú építményt felfedező professzora.
A szakemberek ezzel most elsőként fedezék fel a héberül gilgalnak nevezett építményeket, amelyeket különböző gyűlésekre, háborúk előtti gyülekezőkre, és rituális rendezvényekre használhattak. A héber gilgal szó (tábor, vagy kőépítmény) egyébként harminckilencszer fordul elő a Bibliában.
A "Manasszé hegy felmérése" nevet viselő projektben, amely Szamáriára és a Jordán völgyére terjedt ki, 1990 és 2008 között öt hasonló építményt találtak és tártak fel, és azokat minden bizonnyal az i.e. 13-12. században, az ún. I. vaskor idején emelhették. Alakjuk és méretük alapján egyértelmű, hogy emberi, és nem állati gyűjtőhelynek készülhettek.
A Bedat esz-Sáábész a Jafit 3 lelőhelyeket 2002 és 2005 között tárták fel Dr. Ben Joszif és Zertal vezetésével. A területet a főként agyagedényekből és állati csontokból álló leletanyaggal datálták. Egyes helyeken két méter széles kőkerítést is felfedeztek, amellyel a különböző szertartási helyeket vették körbe. Zertal szerint az ókori Közel-Keleten gyakoriak voltak a hasonló módon bekerített építmények.
A lábnyom-formát Zertal a következőkkel magyarázza: az egyrészt a terület feletti tulajdonjogot, az ember és föld közti kapcsolatot, és egy istenség jelenlétét szimbolizálta. A hasonló összefüggések egyébként az ókori egyiptomi irodalomban is megtalálhatók, és a Bibliában a lábnak szintén hasonlóan gazdag jelentéstartalma van, és ott az eddigiek mellett az ellenség eltiprása is fontos szerepet kapott.
A hasonló építmények felfedezése emellett új nyelvészeti és történeti vitákat is indíthat - vélik a szakértők, akik szerint a bibliai környezetben ezen építményekre használt szó, a regel egyben ünnepséget vagy szabadságot is jelent. Ezen felül az alija la-regel, azaz zarándoklat is ebből a kifejezésből származhat, így a hely jelentése is egyértelműnek tűnik: ott minden bizonnyal szakrális szertartásokat folytattak. Amikor aztán később a vallási központ Jeruzsálembe került, az alija la-regel kifejezés a jeruzsálemi zarándoklattal vált egyenlővé. A szó és a kifejezés eredete azonban a szakértők szerint a most felfedezett építményekhez vezethető vissza.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.