A férfi, aki kitalálta a Marsot
2008. május 16. 13:00
A 19. században, jóval az űrverseny és az űrhajók előtt egy jómódú és elbűvölő bostoni fiatalember, Percival Lowell sikerrel népszerűsítette azon nézetét, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben.
Korábban
Megelőzte a sci-fi írókat is
Május 25-én, ha minden jól megy, idegen test landol majd a vörös bolygó északi pólusán, feladata életre utaló nyomokat keresni a Mars felszínén. `Ha szerves vegyületeket találunk a Marsról küldött talaj- és jégmintákban, az növeli az élet létezésének valószínűségét a bolygón` -mondja Samuel Kounaves professzor, a NASA Főnix-expedíciójának vezető kutatója.
Ez a remény nem újkeletű. A 19. században Percival Lowell egész életét és vagyonát arra tette fel, hogy bebizonyítsa: a Marson igenis van élet. Lowell távcsőn keresztül tanulmányozta a bolygót, és csatornák egész hálózatát vélte felfedezni rajta. Ebből arra következtetett, hogy kell lennie ott valamilyen intelligenciának, amely képes csatornák építésére. 1895-ben könyvben is megjelentette elméletét, és több cikket is írt róla. Rendkívül híres és népszerű lett. Megnyerő külseje és karizmatikus személyisége csak fokozta a hatást. Lowell teljesen elbűvölte a közönséget. A maga korában olyan volt, mint később a neves Carl Sagan. Bár a tudomány képviselői kevésbé voltak elragadtatva nézeteitől, Lowell nem hagyta magát eltántorítani a marslakókba vetett hitétől.
A fiatalember Boston legkívánatosabb vőlegény-jelöltjének számított, de mégsem volt boldog. Eljegyezte magát egy bostoni lánnyal, de végül felbontotta az eljegyzést. Ruháit londoni szabók készítették, imádta a bort, az alkoholtilalom nagy ellenzője volt. Görög és latin klasszikusokat olvasott, és szerette a detektívregényeket. Rajongott a lovaspólóért. Saját birtokán azonban zsarnokként ismerték. 1882-ben hallott először Japánról, amely akkoriban legalább olyan távolinak és titokzatosnak számított, mint a Mars. Elhatározta, hogy odautazik. Az ottani élményeiről három könyvet is írt, valamint fotóalbumot jelentetett meg Koreáról.
Amikor a Távol-Kelet varázsa már fakulni kezdett, kezébe kerültek az olasz Giovanni Schiaparelli és a francia Camille Flammarion csillagászati írásai. Schiaparelli nevezte a Mars felszínén lévő képződményeket először csatornáknak. Ezek hatására Lowell érdeklődése a csillagászat felé fordult. Először még a gyermekkorában kapott távcsövön át kémlelte az eget. Később már komolyabb teleszkópokkal folytatta az égbolt tanulmányozását. 1894-ben erre különösen kedvező alkalom kínálkozott, hiszen a Mars és a Föld közötti távolság ekkor kisebb volt. Az arizonai Flagstaffban építette fel obszervatóriumát. Élete hátralevő részét főleg itt töltötte, távol Bostontól. Kertjéből és a környező hegyekből különleges növényeket küldött Charles Sargent professzornak az Arnold Arborétumba. Gyakran látta vendégül a barátait, és gyakran idegeneket is.
1897-ben Lowell idegösszeroppanást kapott. Családja ápolását egy hónapig bírta, majd Bermudára, később pedig Dél-Franciaországba utazott, hogy felgyógyuljon. 1901-ben visszatért flagstaffi birtokára, és folytatta csillagászati megfigyeléseit. 1906-ban jelent meg második könyve a vörös bolygóról "Mars és csatornái" címmel. 1908-ban megnősült. Felesége belsőépítész volt, mézesheteiket Londonban töltötték, ahol egy léghajón felszálltak a Hyde Park fölé, hogy Lowell légifelvételeket készíthessen az ösvényekről. Még ebben az évben megjelent harmadik és egyben utolsó könyve "Mars az élet otthona" címmel. Aztán csillagvizsgálójában figyelme egy új téma felé fordult: úgy vélte, hogy van egy kilencedik bolygó a Neptunon túl, amelyet "X bolygónak" nevezett.
Közben a Mars, mint irodalmi téma egyre népszerűbb lett. A 20. század elején George du Maurier, H.G. Wells és Edgar Rice Burroughs műveivel megszületőben volt a tudományos fantasztikus irodalom. Lowell ennek ellenére már csak az X bolygóval foglalkozott, amelyet azonban soha sem talált meg. 1916. november 12-én halt meg agyvérzés következtében. Sírja a "Mars dombon" egy csillagvizsgálót formáló mauzóleumban van. 14 évvel később, 1930-ban aztán a Lowell Obszervatórium bejelentette, hogy megtalálta Lowell X bolygóját, amelyet Plutónak neveztek el, és amit azóta már visszaminősítettek törpebolygóvá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap