Halászhajókkal keresik az elveszett világot
2008. július 22. 12:02
Az Északi-tenger mélyén 10 ezer éves elveszett világra bukkantak a régészek: a mezolitikum korában ez a Doggerlandnak nevezett, ma száz méterrel a víz felszíne alatt fekvő terület kötötte össze Európát a Brit-szigetekkel. A terület igazi paradicsom az archeológusok számára, akik egyelőre még a terület feltérképezésével sem készültek el - számoltak be róla a Nature tudományos magazinban.
Korábban
Doggerland az Északi-tenger hajózásra veszélyes részéről, a Dogger-pad nevű morénáról kapta a nevét. A mezolitikum korában élő emberek nem csupán átjárónak használták ezt a vidéket, hanem hosszabb ideig is itt tartózkodtak mindaddig, amíg 8000 évvel ezelőtt az utolsó jégkorszak végén bekövetkező olvadás végleg el nem szakította a Brit-szigetet a szárazföldtől.
A térképkészítésben nagy segítséget nyújtottak a norvég olajtársaság által készített szeizmikus adatok is. A 2002-ben elkezdett kísérleti projektben a kutatóknak 6000 négyzetkilométernyi területet sikerült feltérképezniük. 10 méterrel a tengerfenék alatt felfedezték egy ősi folyó vonalát, amely akkora lehetett, mint a mostani Rajna. A folyót Fred Shotton geológusról nevezték el, akit a normandiai partraszállás előtt a német vonalak mögé küldtek, hogy feltérképezze a normandiai partokat. A projekt sikerén felbuzdulva folytatódott a térképkészítés. Mára már 23 ezer négyzetkilométer terület készült el.
A térkép legközvetlenebbül a tenger mélyén talált leletek vizsgálatánál hasznosítható. A térségben dolgozó halászhajók rengeteg, főleg a paleolitikum korából származó tárgyat - gyapjas mamut és rénszarvas csontjait - hoztak a felszínre, de van jó néhány későbbi lelet is. Eddig a kutatók nem igazán tudták elhelyezni ezeket az anyagokat, de most, a térkép segítségével könnyebbé válhat a megértésük.
Jan Glimmerveen, amatőr régész kereken 100 mezolitikus leletet gyűjtött össze a halászoktól. A 10-8 ezer évesre datált tárgyak ugyanarról a területről kerültek elő, ami egy település létét valószínűsíti. A holland kutatók egyébként is szerencsések, hiszen Hollandia nagy része régebben víz alatt volt, így nagyon sok leletet találnak.
Az angol oldalon az Angliát a Wight-szigettől elválasztó Solent-csatorna szolgál információkkal. A mezolitikum korában ez a terület - Bouldnor Cliff - is szárazföld volt, így innen is kerülnek elő emberi tevékenységre utaló nyomok: kovakövek, hajómaradványok, különböző eszközök. Egyes kutatók úgy vélik, hogy Bouldnor Cliff csónaképítő település lehetett, ami azért érdekes, mert a hely messze van a parttól, így a csónakokat csak valamilyen tavon használhatták.
A szertartások és a letelepedettség inkább a későbbi, neolitikus népcsoportokra volt jellemző. A mezolitikum és a neolitikum közötti határ ott húzódik, amikor kb. 4-6 ezer évvel ezelőtt az emberek elkezdtek gazdálkodni. A tengerben talált leletek viszont teljesen átértékelik a mezolitikumban élt emberekről alkotott felfogásunkat. Ezt támasztják alá a Bretagne-ban található két mezolitikus temetkezési hely - Téviec és Hoëdic - leletei is. Megvizsgálták az itt talált emberi csontok szén- és nitrogénizotóp-tartalmát, amiből az étkezésre lehet következtetni. Annak ellenére, hogy a két település csupán 30 kilométerre van egymástól, az eredmények lényeges eltéréseket mutattak. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezek az emberek nem nagyon vándoroltak, inkább egy helyben éltek.
Hasonló következetésre jutottak az északkelet-angliai Howick települést feltáró régészek is. A mezolitikum korából származó kunyhók kb. 150 évig voltak lakottak, lehet, hogy nem folyamatosan, de az emberek mindig visszatértek ide. A kutatási eredmények azt az elméletet erősítik, hogy Doggerland fokozatos elsüllyedése vezetett a mezolitikumban él népcsoportok letelepedéséhez és a területiség kialakulásához. Doggerland lakóinak ugyanis alkalmazkodniuk kellett a táj folyamatos változásaihoz, ami végül elvándorláshoz vezetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap