Magyar expedíció menti Kőrösi Csoma Sándor szobáját
2008. július 31. 10:36
Útrakeltek a kiemelt fontosságú magyar emlékhely, Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) keletkutató egyik tartózkodási helye megmentésére indított hattagú expedíció tagjai.
Korábban
További három társuk: Olosz Emese statikus mérnök, Gulyás Tibor operatőr és Samin Etienne francia építész, aki önkéntesként csatlakozott a csoporthoz, augusztus 4-én indul Budapestről és 6-án találkozik India észak-nyugati részén, Lehben, Nyugat-Tibet központjában a magyar előőrssel.
Ott terepjárókat bérelnek és együtt mennek a 4 ezer méteres hágókon át Zanglába, hogy szemügyre vegyék a kolostor körüli tennivalókat és megkezdjék az állagmegóvást - avatta be az expedíció útjába az MTI-t Siklódi Csilla régész, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) munkatársa, a zanglai projekt vezetője. Az idő sürget, egyrészt, mert azon a tájon az időjárás miatt csak augusztusban és szeptemberben lehet építkezni. Másrészt viszont Irimiás Balázs 2007-ben járt ott és azt jelezte, hogy ha nem állnak neki a fölújításnak, akkor teljesen összedől a kolostor a szokottnál is több eső és a lakatlanság miatt.
Elsőként a födémet kell megbontani és a tetőt szigetelni, hogy az épületbe ne folyjon be a víz, ezek a munkák mintegy 6,5 millió forintba kerülnek. A kulturális tárcától támogatást kért a KÖSZ, de még nem érkezett válasz. Az Angkor Alapítvány és Irimiás Balázs - aki építészdoktorandusz Tokióban és kulturális örökségvédelemmel foglalkozik - ezért magángyűjtésbe kezdett, ebből veszik az agyagtéglát és más szükséges építőanyagot, a résztvevők pedig maguk fizetik az útjukat. Így sikerült elérni, hogy a hattagú "mentőcsapat" elindulhasson és megkezdhesse a munkát Zanglában.
A helyi uralkodó, Gyalses Nima Norboo Namgyal Ldey, akinek a birtokában van a zanglai kolostor, szintén fölajánlotta segítségét: nála lakik majd az expedíció és a vályogtéglához, a régi építési módokhoz értő mesterembereket ő fogadja föl a renováláshoz. A "király" arra számít, hogy az indiai állam hamarosan megépíti az aszfaltutat egészen Zangláig, a kolostor is megújul, így az idegenforgalom is föllendül majd.
Kőrösi Csoma Sándor 1823-1824-ben, keleti utazása idején a leghosszabb időt, 16 hónapot a zanglai kolostorban töltötte a tibeti nyelv tanulmányozásával. Baktay Ervin 1926 és 1929 között végigjárta Csoma útját és ő azonosította Zanglában szobáját. Bele is véste az ajtófélfába, hogy Csoma's room, (Csoma szobája) s ez még mai olvasható.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.