Máig élő méltóságjelvény a Jászkürt
2008. augusztus 26. 14:08
A Szent Korona mellett Magyarországon a jászok jelképének tartott Lehel kürtje az egyetlen méltóságjelvényként tisztelt tárgy - tudhatjuk meg egy nemrég megjelent könyvből.
Selmeczi László könyve senkinek sem okoz csalódást, ha megbízható ismeretek birtokába szeretne jutni erről a titokzatos múltbéli emlékünkről. A Jászkürt faragványainak kitűnő részletrajzokkal kísért leírása mellett számba veszi a vele kapcsolatos kutatások eddigi történetét, a róla alkotott véleményeket, megjelent tanulmányokat is.
Szól a hozzá tapadó tévhitekről, legendákról és részletesen elemzi a legenda szerint Konrád császárt agyonütő Lehel vezér és a kürt közötti kapcsolat problémakörét is. A kürtöt nem elszigetelt jelenségként mutatja be, széles történeti háttérbe helyezve szintén bőséges képanyaggal ismerteti a világon fellehető analógiáit is, lehetőséget adva bárkinek az általa leírtak továbbgondolására.
A szerző nem csak összefoglalja a Jászkürtre vonatkozó ismereteket, hanem saját álláspontját is kifejti tárgyával kapcsolatban. Újra elemezve a kürtön ábrázolt motívumokat arra a következtetésre jut, hogy azok egy része a kürt tulajdonosának védelmét szolgálta, s pusztán néhányuk mutat be jeleneteket a bizánci udvari ünnepségek ciklusából. Jelzőkürtként, mint luxustárgy egykori gazdájának méltóságát is szimbolizálta, s nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az valaha királyi adományként kerülhetett egy jász nemzetségi kapitány tulajdonába. Ezáltal a kürt esetében mindenképpen többről van szó, mint egy messze földre került bizánci cirkuszi hangszerről.
Keletkezési idejét a 12. századra teszi és fölveti annak lehetőségét is, hogy annak idején akár a Kárpát-medencében is készülhetett, esetleg egy bizánci mester műveként. A szakrális funkció általában jellemző az ivókürtöknekre a magyarországi jászok között, de hasonló példát a mai napig találhatunk a kaukázusi jászok, az oszétek között is. E jellegét mutatja, hogy még a 18. században is a jászberényi Nagytemplomban őrizték.
A mű a vidék történeti és kulturális örökségét őrző Jászsági Füzetek sorozatának legújabb kötete, amely dr. H. Bathó Edit berényi múzeumigazgató szerkesztésében látott napvilágot.
Selmeczi László: Nemzeti ereklyénk, a Jászkürt. Jászberény, 2008, 207 oldal, Jászsági Füzetek
Ára: 2500 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.