Szlovák-magyar történelem - összefoglalás
2008. szeptember 15. 15:27 Kollai István
A cikkek alapján megengedhetünk néhány konklúziót a történelem szlovák és magyar hivatalosnak tekinthető narratívája kapcsán.
Korábban
Az államalapítás és az első világháború közt eltelt kilencszáz év eseménytörténete mindkét oldalon hasonló a 19. századig; a 19. században már mindkét fél a saját nemzettéválásának folyamatára koncentrál. De ez nem azt jelenti, hogy az együttélés „első nyolcszáz éve” azonos lenne szlovák és magyar olvasatban: komoly súlypontbeli különbségek és tartalmi szembenállások vannak.
Míg a szlovák narratíva a történelmi Felső-Magyarországra fókuszálva mutatja be ezeknek az évszázadoknak a történelmét, a magyar narratíva az egész országra főkuszál, a nemzetiségek „államalkotó” szerepe pedig marginális marad. Tartalmi szembenállásnak tekinthető az, hogy a szlovák narratíva már a 10. századtól kezdve tud a szlovák nemzetről, a magyar pedig inkább csak a középkor végétől. Nem szólva arról, hogy míg a Kárpát-medence nemzeti történelme magyar megközelítésben a 10. században kezdődik, addig szlovák megközelítésben már a 7. századtól.
A 19. századi történelem szlovák és magyar olvasatában még több a súlypontbeli különbség: a politikatörténet kapcsán mindkét oldal a saját nemzettéválására fókuszál. Emellett tartalmi szembenállásnak tekinthető az 1848-as szlovák katonai akciók fontosságának különböző megítélése.
A 20. század kapcsán a legegyértelműbb tartalmi szembenállásnak a két világháború közti Csehszlovákia, különböző megítélése tekinthető. Máshogy ítéli meg a két oldal a magyar revíziós aktivitást is. A narratívák közti különbségre mutat rá az is, hogy a szlovák tankönyv a trianoni és az 1938-as határok igazságával vagy igazságtalanságával a magyarnál jóval szűkszavúbban foglalkozik, a magyarországi szlovákok helyzetével viszont a magyarnál jóval részletesebben. A Beneš-dekrétumokhoz sorolt események viszont mindkét oldalon nagyjából azonos súllyal szerepelnek.
Összességében azt lehet mondani, hogy ha egy olyan fiktív személy olvasná a tankönyveket, aki tud szlovákul és magyarul, de nem tud semmit a szlovákokról és a magyarokról, nem fog „rájönni” arra, hogy a Beneš-dekrétumok kérdése a szlovák-magyar kapcsolatokat ma is befolyásoló emlékezetpolitikai ügy.
Mindemellett láttuk azt is, hogy a történelem szlovák és magyar narratívája különböző fogalomkészlettel dolgozik. Nehéz elképzelni, hogy a szlovák és magyar történelmi narratíva egymástól eltérő pontjairól konstruktív vitát lehessen folytatni anélkül, hogy a másik fél által használt terminológia helyessége vagy helytelensége szóba ne kerüljön. Az pedig, hogy a történelmi nevek írásmódja is jelentősen eltér, már sok tekintetben nyelvpolitikai, emlékezetpolitikai problémának tekinthető.
A tanulmány zárásaképpen az olvasót figyelmeztetni kell arra: a középiskolai tankönyvek bemutatásával még nem feltétlenül kapunk átfogó képet a szlovák és magyar társadalom közgondolkodásáról. Hiszen nem mindenki jár középiskolába, ahol nem is feltétlenül ezekből a könyvekből tanítanak; a tankönyvi narratíva magyarázatában pedig komoly szerepe van a történelemtanárok személyes habitusának is. Az is egyértelmű, hogy a társadalom tagjai természetszerűleg nem csak a középiskolában szerzik történelemtudásukat. Mindezek miatt azt lehet mondani, hogy a történelemről való gondolkodás megismerésének csak egyik, de nem az egyetlen forrása lehet a történelemtankönyvek tartalomelemzése.
Általános következtetésekről tehát csak ezeknek a korlátozó tényezőknek a figyelembevételével beszélhetünk; illetve annak figyelembevételével, hogy egy ilyen összehasonlítás – módszertanilag bármennyire is – szubjektív elemeket is hordoz magában akár a résztémák kiemelésekor, akár a következtetések levonásakor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.