Azonosították az első afgán elnök maradványait
2008. december 6. 14:02 MTI
Egy arannyal díszített apró Korán segítségével sikerült azonosítani Afganisztán harminc éve meggyilkolt első elnökének holttestét. Mohammed Daúdot a szovjet támogatással végrehajtott 1978-as katonai puccsban végezték ki családjának több tagjával és közeli munkatársaival együtt a kabuli elnöki palotában. A holttesteket titokban hantolták el, és a sírokat három évtized után, idén nyáron találták meg.
A hatóságokat a puccs egyik részvevője, egy volt tábornok vezette nyomra. Kabultól keletre, a hírhedt Policsakri börtön közelében két tömegsírt találtak, az egyikben 16, a másikban 12 holttesttel.
A holttestek azonosítása hat hónapig tartott. Végül az egyik tetem mellől előkerült díszes Korán segítségével oldották meg a talányt, hogy valóban Daúd és társai földi maradványait találták-e meg. Sikerült ugyanis kinyomozni, hogy a kötet az elnöké volt. "Szaúd-Arábia uralkodójától kapta egy hivatalos látogatás alkalmából" - mondta Ahmad Farid Raaid, a vizsgálatot végző egészségügyi minisztérium szóvivője.
Mohammed Daúd halálának napját sok afgán az ország történetének legsötétebb napjának tartja, mert a puccsot évtizedes szovjet megszállás, polgárháború és az iszlamista tálibok hatalomra kerülése követte. Az 1978-as katonai hatalomátvétel óta becslések szerint mintegy kétmillió afgán vesztette életét, és több mint hatmillió elmenekült az országból.
Az első afgán elnök egyébként maga is puccsal került hatalomra 1973-ban, kihasználva unokatestvére, Mohammed Zahír Sah, az utolsó afgán király távollétét. A hatalomban Daúd megpróbált szembeszállni az iszlamisták befolyásával, köztársaságot hozott létre, reformokat vezetett be, és bár sorozatban kötötte a Szovjetunióval a szerződéseket, jó kapcsolatokat igyekezett kiépíteni a Nyugattal is. Gazdasági és belpolitikai intézkedései azonban 1978. április 27-én forradalomhoz vezettek, és a fegyveres erők megdöntötték kormányát.
Egy évvel később bevonultak a szovjetek és megszállva tartották az országot egészen 1989-ig, a szovjet birodalom összeomlásáig. A kivonulás után tovább folytatódott a zűrzavar, majd a tálibok diktatúrája következett, amelyet 2001-ben megdöntöttek az Egyesült Államok vezette koalíciós erők, de az országban azóta sincs nyugalom.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap