Ugocsa non coronat: a legkisebb vármegye rövid története
2009. január 27. 13:54 Gerendely Béla
A történelmi Magyarország egyik legkisebb közigazgatási egysége Ugocsa vármegye volt, amely a "non coronat" kifejezés révén élénken él a köztudatban. A terület századokon keresztül birodalmak és királyok érdekeinek ütközőpontjában helyezkedett el, s az ott élők emiatt sok megpróbáltatást álltak ki.
Várak és erősségek
Kárpátalja, mint földrajzi és politikai fogalom az első világháborút követő trianoni békeszerződés után került a köztudatba. Kárpátalja a 10. századtól Magyarország szerves része volt, s gyakorlatilag azon négy vármegyének – Ung, Bereg, Ugocsa Máramaros – az összefoglaló neve, amelyet 1919-ben Csehszlovákia kebelezett be. Az első bécsi döntést követően 1938 novemberében délnyugati részét, majd 1939 márciusában egész területét visszacsatolták Magyarországhoz. 1945. június 29-én Csehszlovákia és a Szovjetunió által aláírt szerződés értelmében, zöme beolvad az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságba (USZSZK), 1946-ban az USZSZK Kárpátontúli területévé szervezték át.
Kárpátalja Ukrajna délnyugati részén fekszik. Északkeletről a Lvivi- és Ivano-Frankovszki terület, délről Románia, délnyugatról Magyarország, nyugatról Szlovákia, északnyugatról Lengyelország határolja. Területe 12,8 ezer négyzetkilométer. Négyötödét erdők és hegyek borítják, csupán egyötöd része nyúlik le az Alföldre. A történelmi Magyarország egyik legkisebb közigazgatási egysége Ugocsa megye, amely századokon keresztül birodalmak és királyok érdekeinek ütközőpontjában volt, s emiatt népe sok megpróbáltatást kiállt.
Ugocsa vármegye a Tisza két partján terül el. Északon Bereg megye, keleten Máramaros és Szatmár megye, délen és nyugaton ez utóbbi határolja. Területe 1213 négyzetkilométer. Nyugati része lapályos, keleti része azonban hegyes. Folyóvizekben a vármegye aránylag gazdag, a Tisza keleti-nyugati irányban hasítja a vármegyét. Első említését Anonymus munkájában találjuk: „… Árpád vezér elküldvén seregeit, s az egész földet, mely a Tisza és a Bodrog közé esik Ugocsáig, minden lakójával együtt elfoglalta.”
A vármegye egyik legrégibb települése Nagyszőlős volt, neve először 1262-ben fordul elő az oklevelekben, s az erdőirtás következtében hamarosan megkezdődött itt a földművelés a szőlő meghonosítása. A megye nevét adó Ugocsa falu korán, már a 14. században elenyészett, beolvadt a jelenlegi Szászfaluba, a helységnek vára sem volt. A vármegye eredetileg királyi vadászterület volt, ahol a 12. század folyamán jött létre erdőispánság, s a sásvári vár pusztulása után átvette a megye szerepét. A megyének ezután hosszú évekig nem volt vára. Az utolsó Árpád-házi király halála után föllángoltak a pártharcok tüzei. Károly Róbert Borsa Bekének ajándékozta Szőlőst, ahol várat építtetett. Borsa Beke testvére, Borsa Kopasz azonban a király ellen szövetkezett Csák Mátéval, s emiatt a királyi hadak elfoglalták és lerombolták Szőlőst. A vár azonban ismét felépült, s a király a feleségének, Máriának ajándékozta. A királyné halála után azonban az erősség története homályba vész.
1399. augusztus 29-én Perényi Péter, Zsigmond király hűséges híve adományba kapta Szőlőst, s ezzel együtt engedélyt várépítésre. A Perényiek 1405-ben megkapták Nyalábvárát is, s ettől kezdődően évszázadokig a vidék urai lesznek. Ugocsa megyéből, Verbőc községből származott Werbőczi István a feudális szokásjog rendszerezője (Hármaskönyv szerzője). A 16. század elején Nagyszőlős és Nyalábvár ura a két Perényi testvér: Perényi Gábor és Perényi István lett. Gábor, Ugocsa megye főispánja a huszti várat és annak gazdag jövedelmét is birtokolta (1526-ban mind a két Perényi fiú elesik a mohácsi csatában). Egyes források úgy tartják, hogy Perényi Gábor építtette 1505-ben a ferences-rend számára azt a hatalmas kolostort, amely a szőlősi vár tőszomszédságában állott. Más kútfők viszont Perényi Istvánt és feleségét tartják a kolostor pártfogójának. 1535 elején 22 szerzetes fáradozott itt az Úr szolgálatában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap