Az urbanizáció az ókor legizgalmasabb kérdése
2009. február 19. 15:43 MTI
Az urbanizáció a legizgalmasabb kérdése az ókornak, amelyet sok szempontból a nagyobb városokon keresztül ismerünk meg, gondoljunk csak Babilónra, Rómára, Jeruzsálemre vagy Alexandriára - hangsúlyozta Zólyomi Gábor, az ELTE Ókortudományi Intézetének igazgatója, az intézet által Város az ókorban címmel indított előadássorozat kapcsán.
Korábban
Ismertetése szerint a téma a harmadéves hallgatók számára kötelező, ám az Ókortudományi Intézet hagyományos előadások helyett a szakma legnevesebb képviselőit bevonva igyekszik bemutatni, miért érdekes az adott korszak. Mint Zólyomi Gábor rámutatott, az előadók között három akadémikus - Ritoók Zsigmond, Szabó Miklós és Török László is szerepel. A csütörtökönként rendezett előadásokra az egyetemisták mellett az érdeklődők is bejuthatnak.
"A városok szimbolikusak az ókor szempontjából" - hangsúlyozta Zólyomi Gábor. A legnagyobb települések mellett szó esik általánosabb kérdésekről is, például a város és a falu kapcsolatáról a görög-római kultúrában, vagy Rómáról mint ideáról. A cél az, hogy a várost nem pusztán fizikai entitásként mutassák be, hanem essen szó társadalmi, kulturális szerepéről is. Zólyomi érdekességként kiemelte, hogy Komoróczy Géza, aki egyszerre asszirológus és hebraista, Babilónról és az Arany Jeruzsálemről beszél. Alexandria kapcsán az egyiptomi, görög és kopt kultúra kölcsönhatásait is megvilágítják.
Tér- és időszemlélet az őskori településeken címmel csütörtökön Raczky Pál, az ELTE Régészeti Intézetének igazgatója tart előadást. Mint Ráczky Pál elmondta, előadásában egy magyarországi neolitikus lelőhely, Polgár-Csőszhalom kapcsán az írásbeliséget megelőző városiasodás sokszínű folyamatáról beszél, amelyet archeológiai leletek alapján lehet végigkövetni. A leletek alapján kiderül, hogy a városi irányú fejlődésnek több válfaja van, s vannak utak, amelyek nem vezetnek el bizonyos fejlettségi szintig.
"A városiasodás hosszú tér- és időbeli folyamat, amelynek a legújabb régészeti vonatkozásait mutatom be. Polgár-Csőszhalom egy újkőkori többrétegű (tell) település, amely modellje a délkelet-európai, balkáni típusú fejlődésnek. Minden népesség rendelkezik a környezetéről egyfajta mentális "térképpel". Nagyon fontos tényező, hogy mennyire árnyalt ez a kép, mennyire tükrözi vissza a valóságot. Mi azt gondoljuk, hogy egy valamikori civilizáció egyfajta tér-idő szemlélettel rendelkezik. Itt azt szeretném bemutatni, hogy a hétköznapi életre vonatkozóan van egyfajta térszemlélet. Ennek horizontális a felosztása, a házak egymás mellett állnak, egy irányba néznek, tehát ez a külső tér egyfajta szabály szerint fel van osztva, s ehhez tartozik a lineáris időszemlélet is" - magyarázta Raczky Pál.
Mint kifejtette, a mindennapi településtől elkülönítve létezik egy teljesen más, telltípusú rész az egymásra rakódó rétegekkel. Itt a házak egymás fölött épülnek, s ezeket időnként leégették, vagyis tehát teljesen máskép nyilvánul meg, mint a "normális" élőhely. "Olyan, mintha lenne egy hétköznapi terület, ahol bizonyos cselekvéstípusok zajlanak. S van egy másik, ahol teljesen más szabályok szerint zajlik a közösségi élet. Ez olyan, mint a kereszténységben a hétfőtől szombatig zajló hétköznapi cselekménytípus, majd következik a vasárnap, amikor a közösség tagjai a legszebb ruhát felöltve a tér másik pontján, a templomban teljesen más szabályok szerint cselekednek. Ez a kettősség nagyon korán kimutatható már az őskori kultúrákban is" - emelte ki Ráczky Pál.
A településsel kapcsolatban elmondta, hogy ezt az úgynevezett tisza-herpály-csőszhalmi kultúra népe lakta i.e. 5000 és 4400 között 500-600 éven át. 28 hektáros területet foglalt el, ebből 4 hektár a tell, a horizontális rész pedig 24 hektáros volt. Becslések szerint egyszerre 500-1000 ember élhetett itt, s a közösség egyaránt foglalkozott növénytermesztéssel, állattenyésztéssel. "Ezért tudtak hosszú ideig egy helyben élni" - tette hozzá Raczky Pál.
Tovább a részletes programhoz
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap