Rivális nemzeti narratívák

Kolozsvár utcáin sétálgatva a látogató lépten-nyomon szembesül a román és a magyar történelem csendes, de annál szívósabb versengésével. A "magyar" és a "román" múlt emlékei sűrűn váltogatják egymást, sőt, néha közvetlen közelről - ugyanannak a háznak a falán vagy ugyanazon a szobron - néznek farkasszemet egymással. Időnként az a benyomásunk támadhat, mintha túl szeretnék harsogni egymást. Máskor az egyik a szó szoros értelmében felülírja, vagy átértelmezi a másikat - igazolva a két nép történelmének szétválaszthatatlanságát. Ez a jelenség talán a város főterén a legszembetűnőbb, ahol szabályos szimbolikus adok-kapok folyik, immár lassan kilencven éve.

A tér máig megőrizte monarchiabeli hangulatát, amelyet a mindenkori román városvezetés különféleképpen próbál ellensúlyozni - kezdve a főtér nevével (piaţa Unirii - azaz Egyesülés tér, utalás Erdély Romániával való egyesülésére), folytatva a közeli román vagy annak tartott emlékekkel (a Mátyás-szobor előtti római ásatások, a memorandisták emlékműve a tér és a Bulevardul Eroilor sarkán, majd az utca középső részére áthelyezett, eredetileg a Mátyás-szoborral szemben álló capitoliumi farkas szobra), egészen a Mátyás-szobron elhelyezett Iorga-idézetig és Gheorghe Funar egykori polgármester lassan múlófélben lévő nemzetiszínű tobzódásáig . Ez a látványos rivalizálás azonban csak a külső megnyilvánulása egy évszázados játszmának, amelynek a tétje Erdély múltja, és amely máig hatással van az emberek életére - nem csupán Erdélyben.

A két történelem vetélkedése talán a tankönyvek lapjain érhető a legjobban tetten, mivel azok mintegy sűrítve foglalják össze az aktuális (nemzeti) történelmet. Jelen dolgozat a magyar és a román középiskolai történelemtankönyvek összehasonlító elemzésére tesz kísérletet. A vizsgálat során elsősorban az egyes történelemkönyvek "közös" témáira - azaz a magyarokat és a románokat egyaránt érintő események ábrázolására - fókuszálunk, megpróbálva felvázolni a szövegekből kibontakozó két történelmi narratíva vonalát - a különbségekkel, párhuzamosságokkal és találkozásokkal együtt.

A vizsgált román és magyar tankönyvek közötti jelentősebb különbségek egyrészt az etnogenezis és államalapítás körüli eltérésekből, másrészt a nemzeti kérdés egyoldalú, néha részrehajló bemutatásából következnek. Röviden összefoglalva: noha továbbra is beszélhetünk két különböző - magyar és román - nemzeti narratíváról, a változatosság ezeken belül is egyre nagyobb. A hagyományos (nemzeti) szempontok súlyának csökkenése pedig azzal a reménnyel kecsegtet, hogy fokozódhat a tényleges szakmai párbeszéd és együttműködés, ami által idővel közeledhet egymáshoz a két történet is.

Az e-folyóirat fejezetei:

Etnogenezis és államalapítás - avagy ki volt itt előbb?

Demográfiai bizonytalanságok

Román vajdaság vagy magyar tartomány?

Külső nézőpontok

Nemzetek születése

Kisebbségpolitikák

Impériumváltások

Konklúzió: nemzeti- vagy nemzetállami nézőpont?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma