Befellegzett a lettországi szovjet atombunkereknek
2009. június 29. 13:38 MTI
Befellegzett Lettországban a szovjet időkben épített atombunkereknek: az egyikből halfeldolgozó üzem, egy másikból számítástechnikai adatbázis-tároló, egy harmadikból pedig múzeum lett.
Korábban
Az atomtámadás elleni védelem jegyében a szovjet vezetők által építetett 311 bunkerből álló földalatti labirintust Lettország ma már nem tudja fenntartani, amikor alig tudják kifizetni a közalkalmazottak bérét is, és a Nemzetközi Valutaalap segítségét kérik.
A kormány így törvénymódosítást dolgozott ki, amelynek értelmében megszüntetik a bunkerek különleges jogállását és a tulajdonosaik - a kormány, városok vagy cégek - azt tehetnek a tulajdonukkal, amit akarnak. A tulajdonosok a jövőben már nem lesznek felelősök a karbantartásért, így a hidraulikus ajtók működőképes állapotban tartásáért, amivel évente 1,7 millió latot (mintegy 676 millió forintot) lehet megtakarítani.
A bunkerek ismételt használhatóvá tétele egyébként legkevesebb 7 millió latba (2,8 milliárd forint) kerülne, mert azokba a függetlenség kikiáltása óta nem ruháztak be jelentősebb összegeket. Több tucatnyit cégek használnak tárolásra. Sokat elhanyagoltak, a katasztrófavédelem szerint egyharmaduk víz alatt van.
„Békeidőben az óvóhelyek semmilyen célt nem szolgálnak, háború esetén pedig csak a lett lakosság 5 százalékát tudják befogadni, ami bármilyen célú felhasználásra kevés” - mondta Maigurs Ludbarzs százados, az állami tűzoltóság és katasztrófavédelem polgári védelmi műveleteinek parancsnoka. „A bunkerek bezárásával Lettország ismételten véget vet a hidegháborúnak” - tette hozzá.
A 2,3 millió lakosú Lettország 1991-ben vált ki a Szovjetunióból és 2004-ben lett a NATO tagállama. A bunkerek hátborzongatóan idézik azokat az időket, amikor a két szuperhatalom még egymás kölcsönös megsemmisítésével kacérkodott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.