Bevették a magyarok a szentföldi várat
2009. június 30. 12:05 Kovács Olivér
Immár negyedik éve kutatnak magyar régészek és restaurátorok a szíriai Margat (Al-Markab) várában. Az egykori johannita erősségnek ugyanis magyar kapcsolatai vannak - igaz, a 13. század elejéről. Az idei ásatási szezon kezdete előtt az expedíció tagjai korábbi munkáikról, és az erősség történetéről is beszámoltak.
Korábban
A magyar kutatók először 2006-ban keresték fel Margat várát egy szír-magyar együttműködésnek a keretében, amelynek során a tengerpart közelében fekvő erődítményt feltárását és bemutatását végzik el. A közös expedíciókat Major Balázs régész szervezte (s szervezi azóta is), aki a középkori szentföldi és közel-keleti keresztesek kutatásának nemzetközileg is elismert szakembere.
Ha a keresztes háborúk konkrét magyar vonatkozásait keressük, kevés adatot találunk. Csupán egyetlen magyar uralkodó, II. András vezetett hadakat a térségbe. Az uralkodót családi öröksége is szentföldi csatározásokra kárhoztatta: nagyapja ugyanis Chatilloni Rajnáld volt, aki a harmadik keresztes hadjáratot megelőző zűrzavaros politikai időszak egyik sokat vitatott személyisége – a történészek egy része személyesen őt teszi felelőssé a keresztesek 1187-ben elszenvedett hattini vereségéért, amely Jeruzsálem elvesztését jelentette. A kortársak azonban kevesebbet moralizáltak: sokuk szemében a meglehetősen erőszakos Rajnáld a klasszikus lovageszmény megtestesítője volt.
II. András gyermekkorában ugyan sokat hallhatott a szentföldi nagyapáról, azonban a nyomdokaiba mégsem akaródzott lépnie. III. Ince pápa már 1215-ben meghirdette az új (szám szerint ötödik) keresztes hadjáratot, amelyhez András csak komoly fenyegetésre, 1217-ben csatlakozott. Lipót osztrák főherceggel közösen vezetve a csapatokat Akkonba hajózott, innen északra fordult, majd nem kockáztatva meg Jeruzsálem ostromát, a tengerparton haladva elvonult a térségből. Ekkor ejtette útba Szíriában Margat várát, közel s távol a legnagyobb és legfontosabb johannita erődítményt. A partszakaszt védő egyházi lovagoknak jelentős adományt juttatott, majd folytatta útját Magyarország felé.
II. András szentföldi hadjáratának mérlege: némi hadizsákmány, számos ereklye, több diplomáciai szerződés, amit a király a haza vezető úton kötött. És persze a margati adomány, amely csaknem 800 év távlatából ad lehetőséget a kutatóknak a feltárásra. „Néhány felméréstől eltekintve a régészet számára szűz terület a hatalmas margati vár” – mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a visegrádi múzeum régésze, a szír-magyar régész expedíció egyik tagja. „Bámulatos épségben maradtak meg a 12-13. századi részletek, a kevésbé pusztító időjárásnak és a terület védett jellegének köszönhetően” – tette hozzá.
A magyarok évente néhány hónapon át kutatnak a várban, és szinte nem múlik el évad, hogy ne szolgáljanak szenzációval. Tavaly a térség legnagyobb freskóját tárták fel az erődítmény kápolnájában: a lelet még restaurálásra vár. „Hét évre terveztük a munkát, de már látható, hogy ennyi idő alatt csak a belső vár kutatása sikerülhet. Ehhez azonban egy erődített város is tartozik, amely még évtizedekre munkát adhat a régészeknek” – mondta Buzás Gergely.
Az első feltárások után már van idő a részletek megfejtésére is. Kovács István régész a helyszínen az archeozoológiai leleteket, vagyis jobbára az állatcsontokat tanulmányozza, így kideríthető, milyen étrendjük volt a johannita lovagoknak. „Elsősorban kecske és juhcsontokra bukkanunk, vagyis a fő állati fehérjeforrást ugyanazok az állatok jelentették, mint amelyek manapság is a térségben” – jelentette ki a régész. „Meglepő viszont, hogy nagyon kevés az elejtett vad maradványa. A johanniták regulája tiltotta a vadászatot, s úgy tűnik, ezt be is tartották: volt akkora a vár, hogy az esetleges ostromok idejére élő háziállatokat tartsanak az erődítmény egyes részein. Korabeli források alapján biztos, hogy halastavaik is voltak, az elkövetkező hónapokban a csontmaradványok alapján igyekszünk meghatározni, milyen halfajokat fogyaszthattak” – tette hozzá Kovács István.
A 2009-es ásatási idény munkálatainak oroszlánrészére júliusban és augusztusban kerül majd sor. A magyar kutatók (akik javadalmazás nélkül, csak az utazás, a szállás és az élelem fejében vesznek részt a feltárásban) több csoportban érkeznek Margatba, s azt remélik, hogy a feltárási részeredményeket jövőre a Magyar Nemzeti Múzeumban egy kiállításon is bemutathatják majd.
Buzás Gergely többi képe a műemlékem.hu cikkében
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap