Honlap idézi Fejtő Ferenc életművét
2009. augusztus 31. 11:11
Fejtő Ferenc tavaly hunyt el Párizsban; az író, újságíró, szerkesztő, történész-esszéista, politikai elemző, az AFP egykori Kelet-Európa szakértője 2009. augusztus 31-én lett volna kereken 100. esztendős. A férfi életét a hivatalos ünnepségek mellett egy most indult honlap mutatja be, amely mind tartalmában, mind szellemiségében emléket állít a 20. század egyik legfontosabb személyiségének.
Korábban
Multimédiás töredékek a század utasáról
A honlap szerkesztője, Földes Anita újságíró multimédia eszközökkel mutatja be a nemzetközileg ismert és elismert magyar gondolkodót. A hanganyagokon, interjúkon, portréfilmrészleteken, valamint mintegy 30 barát, pályatárs és Fejtő-kutató (köztük Tamás Gáspár Miklós, Méray Tibor, Bodor Pál, Glatz Ferenc, Rajk László, Romsics Ignác és Kende Péter) visszaemlékezésein keresztül egyre teljesebb kép bontakozhat ki előttünk - ahogy magát nevezte - a "század utasáról".
A puzzle-szerűen, egymást kiegészítő elemekből felépülő oldal egy része az újságíró-szerkesztő Fejtő Ferenccel folytatott beszélgetésein alapszik, amelyek megismertetik az olvasót a férfi személyes élettörténetének fontos eseményeivel. Köztük az első publikáció történetével a Nyugat folyóiratában, József Attilához fűződő barátságának kevésbé ismert részleteivel, a kommunizmus vonzásával, majd az ellene folytatott életen át tartó harccal és az emigráció fegyveres és békés periódusaival. Sőt, vallomásain keresztül a kilencvenes évei végén járó, sokat megélt gondolkodóval is. A honlapon rövid fejezetcímek vezetnek az 1-2 oldalas interjúrészletekig, anekdotákig. Fejtő Ferenc vallomásai eredeti hanganyagként és lejegyzett formátumban érhetőek el.
A www.fejto100.hu egy eredeti, eddig kiadatlan Fejtő-könyv, a Rajk-per kéziratának részletét is bemutatja. Sajnos csak az író halála után került elő az a 379 oldalt rejtő dosszié, amelyet Fejtő óriási munkával már 1949 novemberében, mindössze két hónappal Rajk László külügyminiszter pere, egy hónappal kivégzése után, fejezett be, de sosem jelent meg. A kézirat részlete (tartalomjegyzéke és két oldala a Faludy Györgytől és Ignotus Páltól szerzett információkkal) így most először olvasható magyarul.
A videófelvételek között a Fejtő Ferencről készült két utolsó film részletei hozzáférhetőek, így Tóth Barnabás: Ajándékfilm - Váratlan találkozás Fejtő Ferenccel (2007) című dokumentum-, és Surányi András: Emlékképek Fejtő Ferencről (2008) című portréfilmjébe is beletekinthetünk. A honlapon megtalálhatóak József Attila Fejtő Ferenc által inspirált versei is, köztük A Dunánál Kaszás Attila előadásában és az Eszmélet Latinovits Zoltánéban, a Tiszta szívvelt pedig a Sebő együttes szólaltatja meg.
www.fejto100.hu
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.