Légicsatából menekült az 1983-ban lelőtt koreai repülőgép
2009. szeptember 2. 09:01 MTI
Nem a szovjet légierő lőtte le 1983. szeptember 1-jén Szahalin fölött a dél-koreai légitársaság New Yorkból Szöulba tartó, Boeing-747 típusú repülőgépét, amelyen 269 ember vesztette életét - állítja könyvében egy francia szakértő.
Korábban
A magyarázkodások kezdettől fogva ellentmondásosak voltak, s főleg a szovjet állásfoglalások változtak naponta, valószínűsítve, hogy Moszkva valamit takargat. A francia Michel Brune repülésügyi szakértő tíz évi kutatása eredményeit most az Incidens Szahalin felett című, New Yorkban megjelent könyvben adta közre, amelyet kedden a Komszomolszakja Pravda című orosz lap ismertetett.
Noha a gép darabjait a szovjet, az amerikai és a japán légierő is kereste, s az akció Brune szerint inkább emlékeztetett kisebb háborúra, mint mentőakcióra, továbbá a térségben alig 160 méter mély a tenger, a maradványokat nem találták meg. A Szovjetunió néhány nappal később beismerte, hogy a gépet lelőtték, mivel szándékosan megsértette a szovjet légteret, és nem tett eleget a felszólításoknak. Az Egyesült Államok azt állította, hogy a Boeing véletlenül tért le a kijelölt útvonalról.
A hidegháborús légkörben megosztott világ Brune szerint megfeledkezett a japán félről, amely nyomon követte a történéseket, és az amerikai állításoktól teljesen eltérő információkat adott közre. A szakértő a japán sajtót tanulmányozva arra jutott, hogy az adott időpontban a térségben nem egy, hanem több repülőgépet lőttek le. Miközben az illető térségben a Boeing maradványait nem találták meg, Brune állítja, hogy a meglelt darabok legalább kilenc amerikai katonai gép alkatrészei.
Brune szerint azonos időben több amerikai katonai repülőgép érkezett Szahalin fölé. Amikor beléptek a szovjet légtérbe, kétórás légi csata bontakozott ki, amelynek során több gépet lelőttek, és legalább 30 amerikai katona életét vesztette. Az Oroszország által 1993-ban a Nemzetközi Polgári Repülési Szövetségnek (IATA) átadott dokumentumokból is az derül ki, hogy szinte egyszerre hat repülőgép sértette meg a Szovjetunió légterét Szahalinnál, ami szakértők szerint érthetővé teszi a szovjet légierő fellépését.
Brune állítja, hogy a KAL-007-es járat délről megkerülte Szahalint, majd tovább repült dél felé a Japán-tenger felett még legalább 45 percen át, amíg Honsu (az egyik japán fősziget) közelében eddig ismeretlen okból el nem tűnt.
Brune Japánban kereste a KAL-gép maradványait, és állítja, hogy meg is találta Niigata város közelében, mintegy 600 kilométerre délre attól a helytől, ahol korábban keresték. Ez azt jelenti, hogy a gép a japán partoknál semmisült meg. Emellett szól, hogy állítólagos lezuhanása után 50 perccel még üzenetet váltott egy japán irányítótoronnyal. A radarokról a japán partoknál tűnt el, nem tudni miért és hogyan. A szakértő szerint nem kizárható, hogy a japánok lőtték le, mert attól tartottak, hogy szovjet gép, és azt a veszélyt hordozza, hogy Japán belekeveredik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kibontakozó konfliktusba.
Brune szerint azonban a KAL-007-es járata nem egy provokáció véletlen áldozata lett, hanem szándékosan tért le útvonaláról, és pilótája tudott a készülő amerikai akcióról. Hogy miért tette, már soha nem fog kiderülni - vélekedik a szakértő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap