Késő barokk remekek a Nemzeti Galériában
2009. november 19. 15:14 MTI
Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és tanítványa, Josef Winterhalder (1743-1807) műveit mutatja be a Késő barokk impressziók című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában; a tárlaton látható Maulbertsch Heródes lakomája című, eddig ki nem állított műve, valamint a szombathelyi székesegyház egykori főoltárképének középső, restaurált része.
Korábban
A február 28-ig látogatható kiállítás külön tárgyalja Közép-Európa egyik legnagyobb 18. századi festőtehetsége, Franz Anton Maulbertsch és kiváló tanítványa, Josef Winterhalder művészetét.
A két önálló kiállításrész találkozásában a szombathelyi székesegyház festményei állnak. Maulbertsch e kései (1791-1792) főművét Szily János szombathelyi püspök rendelte meg az akkor épülő székesegyház számára, és Maulbertsch halála után Winterhalderre maradt a mennyezetfreskók kivitelezése a mester vázlatai alapján.
Az oltárkép a II. világháború végén bombatámadás következtében töredékekre szakadt szét; az eredetileg 38 négyzetméteres festmény középső részletét több évig tartó aprólékos munkával a Magyar Nemzeti Galéria hat restaurátora állította helyre. A kiállításon a Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló egykori főoltárképnek mintegy 16 négyzetméteres középső része látható.
A tárlat másik különlegessége a kiállításon még soha nem szereplő 1763-ra datált, Heródes lakomája című Maulbertsch alkotás. A kép egykor Mária Terézia adományaként került Erdélybe; a jelenlegi tárlatra a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségről érkezett.
A kiállításon összesen 96 festményt, rajzot, rézkarcot, valamint 20 levéltári dokumentumot láthatnak az érdeklődők. Mivel mindkét művész erőssége a freskó, a tárlatra mindenekelőtt múzeumi képek, olajfestmények és rajzok kerültek, valamint számos vázlat, egyháztól kölcsönzött oltárképek, kolostori sorozatok. A tárlókban a művészi alkotáshoz kapcsolódó levéltári dokumentumokat, köztük megrendelői programot, leveleket, pecsétes szerződést, elszámolásokat, sőt, még egy Szombathelyen fennmaradt írásos "értelmezést" is megtekinthet a látogató.
A Bodeni-tó mellől Bécsbe települt Franz Anton Maulbertsch az Alpokon túli festészet legragyogóbb 18. századi tehetsége volt, Winterhalder pedig legkiválóbb követője, utánzója. A Fekete-erdőből származó fiatalabb festő Morvaországban élt, műveinek zöme a mai Cseh Köztársaság déli tájain található. A kiállításra egyebek mellett a Szombathelyi Egyházmegyei Gyűjteményből és Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményéből válogatták az anyagot, de több kulcsfontosságú mű érkezett többek között a New York-i Metropolitanból és a bécsi Albertinából.
A brnói művészettörténészek által válogatott Winterhalder-kollekciót idén nyáron Langenargenben, Maulbertsch szülővárosában láthatta a közönség, Budapestről pedig Olomoucba utazik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.