Egyedülálló ékírásos pecsétnyomó Hammurapi korából
2009. november 24. 08:26 MTI
Hammurapi babiloni uralkodó korából származó ékírásos pecsétnyomót tártak fel osztrák régészek Egyiptomban.
Korábban
A kairói Osztrák Régészeti Intézet és a Bécsi Egyetem Egyiptológiai Intézetének szakemberei az Egyiptomot leigázó ókori pásztornép, a hükszoszok fővárosában, Avarisz, a mai Tell-ed Dabaa környékén végeznek feltárásokat - olvasható az Egyiptomi Állami Információs Szolgálat honlapján.
Záhi Havvász, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkárának bejelentése szerint az égetett agyagból készült pecsétnyomó név szerint megemlíti az i.e. 1792 és 1750 között uralkodó Hammurapi babilóniai királyt. A közelmúltban egy hasonló pecsét került elő a térségben. "Az első pecsétnyomóra Hian, az i.e. 1653-1614 között uralkodó hükszosz király palotájának romjai között leltünk" - nyilatkozta Záhi Havvász.
Manfred Bietak, az egyiptomi osztrák régészeti misszió vezetője szerint ez a két legrégebbi babilóniai pecsétnyomó, amelyet Egyiptomban találtak, s így óriási jelentőséggel bírnak. Az el-Amarnában, Ehnaton fáraó egykori székhelyén feltárt hasonló pecsétnyomók 150 évvel későbbiek. Mint az osztrák régész rámutatott, a két pecsétnyomó azt jelzi, hogy a hükszoszok, akik az i.e. 17. században törtek be Egyiptomba, s csaknem egy évszázadra megvetették lábukat a Nílus-parti birodalomban, távoli vidékekkel, így Babilonnal is kereskedtek.
Hammurapi, az óbabilóniai dinasztia VI. uralkodója, kinek sikerült Mezopotámia csaknem teljes területét ismét egy uralom alatt egyesítenie, Babilont a térség vezető politikai és kulturális hatalmává tette. Nemcsak sikeres hódító, hanem tehetséges állam- és gazdaságszervező is volt: megszervezte a birodalmi közigazgatást, az elnéptelenedett területeken csatornákat ásatott és telepeseket küldött oda. Nevéhez fűződik a világ első írott törvénykönyveinek egyike, amelyet egy 1901-ben előkerült 2,4 méter magas kősztélének köszönhetően ismert meg az utókor.
A 282 szakaszból álló akkád nyelvű gyűjtemény a megelőző korok szokásjogát és az egykorú vagy korábbi ítéleteket foglalta össze. Hammurapi a törvénygyűjteményben szabályozta az igazságszolgáltatás rendjét, a peres eljárás menetét, a bírák kötelességeit. Részletesen szabályozta az adósjogot és a földbirtoklási viszonyokat, a monogám házasságot pártolta, rögzítette a jegyességi szerződésre, a jegyajándékra, a válásra és az örökbefogadásra vonatkozó szabályokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai
- Naponta csodálhatták anyjuk bátorságát Zrínyi Ilona gyermekei
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.