Kmetty János

(1889-1975)

Kmetty János Kossuth-díjas festő, grafikus, az első magyar kubista festő 1889. december 23-án született egy szegény miskolci családba született, apját alig pár hónaposan veszítette el. Öt gyermeket nevelő anyja idővel Kassára költözött, ahol a nagyobb gyerekek munkába állása után jobb anyagi körülmények közé kerültek. Kmetty a tanulásban nem tűnt ki, annál inkábba festésben és reprodukciók másolásában.

Érettségi után azzal az elhatározással érkezett Budapestre, hogy festő lesz, először azonban csak egy bútorkereskedésben, majd irodistaként tudott elhelyezkedni, miközben Ferenczy Károly esti iskolájába járt. Anyja 1909-ben bekövetkezett halála után családjával meglazultak kapcsolatai, munkahelyét is otthagyta és minden idejét a festészetnek szentelte.

1910-ben kiállítást rendezett művésztársaival Miskolcon és néhány festményt is sikerült eladnia. A pénzből Párizsba utazott, de az összeg fél év után elfogyott, Miskolc városához pedig hiába pályázott ösztöndíjra. Barátjával egy ideig utcai muzsikusként próbáltak megélni, de végül úgy döntött, hazautazik - nem akart csavarogni, kalandokba keveredni, félt az elkallódástól. Itthon vászonra álmodta mindazt, amit a francia fővárosban tanult és átélt, a kubizmusnak nevezett új szemléletmódot és módszert.

Mesterének a modernizmust megelőlegező posztimpresszionizmus legnagyobb alakját, Cézanne-t tartotta. Első kubisztikus önarcképe, ars poeticája szögletes, élesen elhatárolódó elemekből áll. Az 1910-es évekből valók híres egy- és kétalakos női és férfi aktjai, művei közt találhatók ceruzarajzok, olajképek, táblaképek.

Hamarosan kapcsolatba került a Nyolcakkal, Kassák Lajos körével, az Aktivistákkal, akikhez szellemi rokonság és barátság fűzte. A Tanácsköztársaság alatt Nemes Lampérth Józseffel toborzóplakátokat készített, tagja volt a képzőművészeti direktóriumnak. A Horthy-korszakban a Nyolcak törekvéseit folytató Képzőművészek Új Társaságának alapító tagja és alelnöke volt, s több szocialista művész kiállítását tette lehetővé.

A második világháború alatt menekülteket bújtatott, 1945 után részt vett a Művészeti Tanács és a Szabad Szakszervezet alapításában. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, tanítványa volt többek között Nagy László és Kondor Béla. A megbízásra soha nem festő Kmetty utolsó éveiben üvegablakterveket készített.

Többször is rendezett gyűjteményes kiállítást a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Kecskeméti Katona József Múzeumban és a Műcsarnokban. Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1949-ben Kossuth-díjat kapott, 1959-ben érdemes művész, 1965-ben kiváló művész lett. 1975. november 16-án halt meg Budapesten. 1981 óta működik Szentendrén a Kmetty Múzeum, tavaly a miskolci Herman Ottó Múzeumban nyílt valamennyi alkotói korszakát átfogó tárlat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban